Kerítésen innen
A hét vicce: Balog Zoltán „az értékek iránymutatója”
Andrzej Duda lengyel államfő a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjével tüntette ki a magyar-lengyel kapcsolatok elmélyítésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét.
Balog elévülhetetlen
A kitüntetést szerdán este Elzbieta Rafalska lengyel család-, munkaügyi és társadalompolitikáért felelős miniszter adta át a budapesti Lengyel Nagykövetségen.
Jerzy Snopek lengyel nagykövet laudációjában kiemelte, hogy a magyar miniszter nevéhez számos, a lengyel-magyar barátságot előmozdító kezdeményezés fűződik, politikai és társadalmi szinten egyaránt. Részt vett kisebb helyi és nagyobb, országos projektek megvalósításában, kezdeményezte, összehangolta és végigkísérte az idén megvalósult, közös magyar-lengyel Waclaw Felczak Alapítványt.
Soh asem tagadta meg a segítséget a Magyarországon élő, rászoruló lengyelektől. Tökéletes példáját adja a politika és etika, a politikai hatalom és a társadalom szolgálata összekapcsolásának
– mondta a nagykövet, hangsúlyozva a miniszternek a magyarországi kisebbségekhez, nemzetiségekhez fűződő különleges viszonyát, ami a Magyarországon élő lengyelek számára is nagy ajándék.
Balog, a barát
Elzbieta Rafalska hosszasan méltatta a két minisztérium együttműködését és az elmúlt évek folyamán kialakult személyes baráti kapcsolatot is ami a miniszterhez fűzi. Emlékeztetett Balog Zoltán kiemelkedő szerepére a 2016-2017-es lengyelországi Magyar Kulturális Évad megszervezésében és lebonyolításában. Kiemelte a két minisztérium közötti együttműködést a családpolitika területén, ahol a magyar példák alapján
„a lengyel fél sok inspirációra, megoldásra, javaslatra talált”.
Mint mondta, a visegrádi együttműködésben a családpolitika terén Balog Zoltán „az értékek iránymutatója”.
Balog: köszike
A miniszter köszönőbeszédében elmondta, hogy már fiatalon kapcsolatba került Lengyelországgal. Különösen megragadta őt református létére II. János Pál pápa személyisége és munkássága. A lengyelországi szükségállapot 1981. december 13-i bevezetésekor hosszabb kiküldetésben az NDK-ban tartózkodott, ahol magyar ösztöndíjasoknak istentiszteletet és egy éven át hetente közös imát szervezett a lengyelekért, amiért a keletnémet belbiztonság (Stasi) kihallgatta és megfigyeltette.
Miniszterként, különböző európai uniós összejöveteleken a lengyel résztvevővel sokszor magukra maradtak, amikor közösen álltak ki különböző ügyekben. De ezt az összefogást szavai szerint
„nem magunkért tesszük elsősorban, hanem másokat helyettesítve, olyan ügyekben, amelyekben mások félnek megszólalni. (…) Mi, lengyelek és magyarok nemcsak magunkért harcolunk, hanem Közép-Európáért és egész Európáért”
Az ilyen közös ügyek közül kiemelte a férfi és nő életközösségén alapuló családot, a migráció helyett a gyermekvállalást és a családok támogatását, valamint azt a meggyőződést, hogy Európa jövője a keresztény hagyományok és kultúra megerősítésében van.
A magyarok mindig úgy tekintettek a lengyelekre, mint akik politikailag, kulturálisan és a kereszténységben is erősebbek, mint a magyarok, és jó, ha az embernek ilyen erős barátja van
– fejezte be beszédét az ünnepelt.
(forrás: MTI)
Pós Péter: Balog Zolán lelkészi hivatásra méltatlan, elvtelen kiszolgálóként megbízható apparatcsik
