Banánköztársaság
Magyar György: tanácsom a kétfarkúak eljárás alá vont aktivistájának, hivatkozzék arra, hogy az ikertestvére volt az elkövető
A Kúria szerint minden nem saját tulajdonban álló tárgy is falnak minősül, ha írnak, rajzolnak a felületére. Ezekre az akár egy mozdulattal lemosható festékkel vagy ceruzával történő firkálás is rongálás szabálysértésének vagy bűncselekményének minősülhet. Az Alkotmánybíróság kimondta ugyan, ha a véleménynyilvánítás egy tárgyra irányul, de nem célozza, és nem is eredményezi a tulajdon tárgyának állagsérelmét, az nem büntethető. Vagy mégis?
Lássuk a kétfarkú passzivista ügyét
Burleszkbe illőnek tartom azt, hogy egy szellemes, figyelemfelhívó akcióban résztvevő személy lakására kivonult a rendőrség. Házkutatást tartottak a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) aktivistájánál, akit előállították, és lefoglalták a festékszóró palackot is, amelynek felhasználásával Budapesten felfestette, milyen messze van Lázár János építési- és közlekedési miniszter batidai kastélya, illetve az oda vezető út.
Az ügy előzménye,
hogy alig valamivel több mint hat kilométeres útszakasz köti össze az M43-as autópályát a batidai kastéllyal, és annak felújítására 3,3 milliárdot szántak, vagyis kilométerenként 500 milliót, ami meglehetősen abszurd összeg. Emiatt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt makói passzivistája felfestette a négyszámjegyű mellékútra, hol kell lefordulni Lázár kastélya felé. A kétfarkúak tagjai az elmúlt hetekben az ország különböző pontjain is festékszóróval írták fel az aszfaltra, merre kell keresni a Lázár-birtokot, így vállalva szolidaritást a jogellenesen meghurcolt társukkal.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
A Kutyapárt megoldása ötletes, és nekem tetszik
Ügyvédként nem látom, hogy ezek a cselekmények kimerítenék a garázdaság tényállását, mert szó nem lehet olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartásról, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ez inkább röhögést vált ki, de komolyra fordítva:
az aszfaltfestés alkalmas arra, hogy tájékoztassák a nagyközönséget arról, hogy disznóságok vannak ebben az országban. Ezért a rendőrséget kivezényelni egy házkutatásra, és a nyomozás elrendelését követően lefoglalni egy festékszóró spray-t vígjátékba illő jelenet lehet.
Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy
a hatósági apparátus kapacitásainak pazarlása egy ilyen súlyú ügyben nem indokolt, miként rabosítani sem az eljárás alá vontat. Ezzel a hatalom pont az ellenkezőjét éri el, mert ha ezt teszi, csak újra felhívja a figyelmet a közrend és közbiztonság tekintetében ártalmatlan akcióra, meg a miniszter úrhatnámságára.
A Btk. szerint egyébként bűncselekmény „az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli”. Vajon hol itt a társadalomra veszélyes cselekmény? Kétségtelen persze, hogy aki „idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el, és a büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés” lehet.
Érdemes azonban idézni az Alkotmánybíróság (AB) egy 2019-es határozatát,
amely a Szabadság téri szovjet emlékműre dobott, lemosható festékkel töltött léggömbök ügyében született. A testület szerint ez az akció nem volt rendjén, a határozat mégis segít a kétfarkúak akciójának értékelésében. A testület szerint a
„véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog akkor áll tényleges kollízióban, ha a tettleges véleménynyilvánítás a tulajdon tárgyában állagsérelmet okoz, a tulajdon értékét csökkenti. (…) Látszólagos a kollízió abban az esetben, ha a véleménynyilvánítás egy tárgyra irányul ugyan, de nem célozza, és nem is eredményezi a tulajdon tárgyának állagsérelmét. Ebben az esetben a véleménynyilvánítás szabadsága nem a tulajdonhoz való joggal, hanem más alapjoggal, így pl. a személyiségi jogokkal fog konkurálni”
– szögezte le az AB. Ebből a határozatból pedig az következik, hogy amennyiben a kétfarkúak aszfaltfestése nem okozta más tulajdonának állagsérelmét, nem csökkentette annak értékét, használhatóságát, a véleménynyilvánítás szabadsága elsőbbséget élvez. Ehhez képest 2021 májusában a bíróság első fokon figyelmeztetésben részesítette a Momentum ifjúsági szervezetének tagjait, mert a Külügyminisztérium előtti területen „jachtparkolót” alakítottak ki.
Ezzel Szijjártó Péter 2020-as „lebukására” reagáltak,
amikor egy luxusjachtról üzente, milyen keményen dolgozik az irodájában.
A takarítás egyébként 4500 forintba került, és a tárgyalást vezető bírósági titkár szerint az eljárás alatt nem sikerült feltárni „olyan körülményt, amely az eljárás alá vont személyek cselekményének társadalomra veszélyességét kizárta volna”.
Az ítélet később jogerőssé vált, amit az Alkotmánybíróság – részben szembe menve saját korábbi határozatával – is megerősített. Ha minden igaz, a végső szót az Emberi Jogok Európai Bírósága mondja majd ki. A Kúria tavalyi jogegységi határozatban – amely valamennyi bíróságra nézve kötelező – kvázi jogalkotóként kibővítette a falfirka, ezen belül is a „fal” fogalmát: már nemcsak egy épület része, hanem minden nem saját tulajdonban álló tárgy is falnak minősül, ha írnak, rajzolnak a felületére. Az ilyen, akár egy mozdulattal lemosható festékkel vagy ceruzával történő firkálás is a rongálás szabálysértésének vagy bűncselekménynek minősülhet. Az sem számít, hogy az a felület, amit „rongáltak”, magán- vagy köztulajdon.
Mindezek után csak ismételni tudom magam: ez egy burleszk
A kétfarkúak eljárás alá vont aktivistájának meg azt tanácsolom, hivatkozzék arra, hogy az ikertestvére volt az elkövető.
Ez nálunk be szokott jönni, hiszen működik az embercsempészet miatt elítélt, de szabadon bocsátott moldáv férfi esetében is, mert nem ő, hanem a testvére okozott balesetet Magyarországon…
Szerző
