Kerítésen innen
Lázár a poloskázás árnyékában….
Március 15-e volt a napja annak, hogy Orbán Viktor a politikai erőszak szelencéjének fedelét nyitogatva „húsvéti nagytakarítást” helyezett kilátásba és úgy fogalmazott: „átteleltek a poloskák.” Ezzel gyakorlatilag hazaárulónak nevezve a felsoroltakat azt mondta: „…felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. (…) Túl régóta vannak itt, túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt. Éppen elég volt belőlük. Sorsuk a szégyen és a megvetés, a pokolban külön bugyor várja őket. (…) Legyőzünk benneteket újra, mert fényesebb a láncnál a kard.”
Ha hiszik, ha nem, Lázár a farvizen meghirdette az unióból való kilépést
Aki azt hitte, hogy Orbán nyilas beszédén túl nem hangzik el más, a közös jövőnket durván befolyásoló „ígérvény”, az tévedett, hiszen a Budapestről szerte áradó közösünkből eltartott fideszes megmondói sem lazsáltak. Lázár János, aki jelenleg építési és közlekedési miniszterként tartunk el Makón vendégszerepelt. Lázár egy videót is kirakott a makói március 15-i megemlékezésen elmondott beszédéről, amelyben azt mondta:
„Nem kevesebbet hirdetek és mondok, mint hogy a 2004-ben átadott és 2004-ben feladott önrendelkezési jogainkat vissza kell szerezni.”
Ha valaki nem értette volna, hozzátette:
„Vissza kell állítanunk Magyarország önrendelkezési jogát, azokat is, amelyeket 2004-ben, az Uniós csatlakozáskor elveszített – semmit rólunk nélkülünk!”
A Telex megkérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy pontosan milyen jogokat szerezne vissza Lázár János, és hogyan akarja azokat visszaszerezni, amennyiben érdemben válaszolnak, mi is beszámolunk róla.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Hogy ne legyen félreértés….
Bár Lázár mondatai nem egyértelműek, nagyon nehéz őket nem úgy értelmezni, mint hogy Magyarország uniós tagságának megszüntetése mellett érvel. Vagyis amellett, hogy ki kellene lépni az EU-ból. Egy másik magyarázat, hogy úgy alakítaná át az EU-t, hogy az uniós intézmények minden jogkörüket elveszítsék, és azok a tagállamokra szálljanak vissza. Ez gyakorlatilag az EU megszüntetése lenne.
Lázár szavai részben egybecsengenek Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton kihirdetett 12 pontjával, amelyben a kormány követelései között az első négy így hangzott:
- „Kívánjuk a nemzetek Európáját.
- Kívánjuk a törvény előtti egyenlőséget minden tagállamnak.
- Adják vissza a nemzetek törvénytelenül elvont hatásköreit.
Nemzeti szuverenitást, erős vétót a nemzeti kormányoknak.”
Orbán követelései egyértelműen arra vonatkoznak, hogy az EU-t kell megreformálni, míg Lázár mondataiból inkább nem ez következik.
Csak úgy…
Vitézy Dávid majdnem-főpolgármester hozzáfűzése a fentiekhez:
„Az idei március 15. legveszélyesebb beszédét Lázár János mondta el Makón: gyakorlatilag meghirdette az Európai Unióból való kilépés programját – a poloskázás miatt talán kisebb figyelem jutott erre a kormányzati megszólalásra, de Magyarország jövője szempontjából ennél nagyobb téttel bíró kérdés kevés van.
„Nem kevesebbet hirdetek és mondok, mint hogy a 2004-ben átadott és 2004-ben feladott önrendelkezési jogainkat vissza kell szerezni”- mondta Makón Lázár. Márpedig a csatlakozásunk előtti önrendelkezési jogaink visszaszerzése egyet jelent az uniós tagság megszüntetésével – nincs más mód az EU-nak már átadott közösségi hatáskörök visszavételére. Értem én, hogy Lázár János építési miniszterként három éve mást se csinál, mint leállít beruházásokat uniós források híján, de a saját kudarcos minisztersége miatt ne minden magyar emberen álljon bosszút.
Magyarország európai uniós tagsága ugyanis nem játék. Az Európai Unió nem elnyomó hatalom, hanem egy olyan közösség, amelyben Magyarország saját akaratából vesz részt, hogy gazdasági stabilitást, közös piacot, szabad utazást és munkavállalást, valamint a közös európai értékek védelmét kapjuk a tagságért, és az önrendelkezésünk egy részének átadásáért. Ezt a magyar emberek nagy többsége mindmáig támogatja.
Mondanom sem kell: Budapest gazdasága, oktatása, turizmusa is az uniós integrációra épül – ez tartja fejlődésben a fővárost.
Március 15. és az utána következő fél évszázad tanulsága épp az, hogy a függetlenség nem egyenlő az elszigetelődéssel. 1848-ban sem azért harcoltak elődeink, hogy egyedül maradjunk, hanem hogy egy erősebb, szabad Magyarországot építhessünk.
Aki valóban tiszteli március 15. szellemiségét, az nem elszigetelni akarja Magyarországot, hanem éppen egy erősebb Európában képzeli el a jövőt. Egyedül gyengék vagyunk – együtt erősek. Ezt az épp egyre éleződő globális nagyhatalmi konfliktusok idején józan ésszel elég könnyű belátni.”
Szerző
