A szokásos péntek reggeli ‘orbániáda’ ma Brüsszelből jelentkezett

Orbán Viktor csakúgy, mint pár hete, ezúttal is Brüsszelben adta a szokásos, péntek reggeli interjúját a Kossuth Rádióban.

A magyar minszterelnök a hazai árrésstop bevezetésével kezdte a beszédét.

– Beleavatkoztunk a piaci folyamatokba, valóban. Az, hogy a kereskerdelmi láncok a csirkeszárnyra 42 százalékot tettek rá, a tejfölre 122 százalékot, a vajra 87 százalékot tettek rá, az nem piaci folyamatokat jelent. A külföldi kézben lévő kereskedelmi láncokat a magyarok nem élrdeklik, csakis a sajéát profitjuk. Nem lehetett tovább nézni, hogy kifosszák az embereket. A tárgyalások nem vezettek eredményre, kénytelenek voltunk beavatkozni. A lényege az volt, hogy a kereskedő a beszerzési árra maximum 10 százalékot tehet rá – mondta Orbán Viktor. – Most úgy számolunk, hogy 760 termék esetélben figyelhető meg árcsökkenés. A kereskedlmi láncok biztos próbálkoznak majd valamivel, de mi is itt leszünk majd. Remélem, hogy normalizálódik a helyzet. Vannak a tarisznyánkban még eszközök, egy kormánynak számos eszköze van, hogy beavatkozzon a piaci folyamatokba. Abban bízom, hogy a kereskedlmi láncok előbb-utóbb belátják: egy kormánnyal szembe nem szállhatnak harcba győzelmi eséllyel. Akik szerint ÁFA-csökkentést kellett volna végrehajtani, az nagyon fiatal. Korábban is csökkentettünk már, de kétharmadát azonnal lenyelték a kereskedők, majd nem sokkal később a maradék egyharmadot is. Az ÁFA-csökkentés azt jelenti, hogy a pénz a multikhoz vándorol.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

A gyülekezési jogot is törvényileg szabályozták a héten a Parlamentben

– Normális körülmények között megfér egymás mellett a gyremekvédelem és a gyülekezési jog. Akkor nem fér meg, ha kiviszik a szexualitást az utcára, és nincsenek tekintettel arra, hogy az országban él néhány millió ember, akiket meg kell védeni, fel kell nevelni. A szabadság és a gyermekvédelem megflér egymás mellett, de a gyermek az első. Most annyak a jogi állapotnak a kialakításán dolgozunk, ami lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy a Pride-szerű rendezvényeket a nyílt utcán szabad-e tartani vagy sem. A jelenlegi magar jogban nincs kimondva, hogy kinek van elsőbbsége: a Pride-on vonulóknak vagy a gyerekeinknek. Megmondom őszintén: engem, mint családapát és állampolgárt mindoig is aggasztott, hogy ilyesmik történhettek, mint a Pride. Óriási nemzetközi nyomás volt rajtunk. A szexuális társadalom-átnevelés mögött óriási nemzetközi erők álltak. Az amerikai nagykövet például az első sorban vonult évről-.évre. De most a világ megváltozott: Washingtonban már más szelek fújnak, így meg kell próbálnunk nemzetközileg is megnyernünk ezt a csatát. Most sokkal nagyobb esélyünk van erre, miunt korábban bármikor.

Tegnap az Európai Bizottságban is heves ellenzéki reakciót váltott ki az új magyar törvény

Brüsszelnek ehhez semmi köze. Korábban hozzászoktak ahhoz, hogy a tagállamok belügyeibe mindig beleszóltak, de mi most is, ahogy eddig is, nem hagyjuk ezt. Tegnap államfői csúcs volt Brüsszelben, ahol azt láttam, hogy javul a helyzet. Nem jó, de javul. Nem kell attól megijedni, hogy vannak pillanatok, amikor 26 tagállam mond valamit, mi pedig másik állásponton vagyunk. Korábban így volt ez a migrációval is. Tegnap volt egy olyan ülés, ahol 8-9 menekült-ellenes kormányfő volt jelen, akik pontosan ugyanazt mondják, amit mi már 8-9 éve mondunk. A háború ügyében is hasonléó a helyzet: már látom a kollégáim szeében, hogy egyre bizonytalanabbak. Hamarosan eljön a pillanat, amikor a magyar álláspontot fogják mondogatni. Nem vagyunk még többségben mi, békepártiak, de ez már nem az az acélkeménységű közös akarat, mint ami korábban volt. Rajtunk kívül most még mindenki Ukrajna EU-csatlakozásáról beszél, de a számok már azt mutatják, hogy erre nincsen pénz. Így kezdenek elbizonytalanodni az országok vezetői. A korábban, még a COVID-idejében felvett hatalmas hitelek törtlesztése két év múlva esedékes lesz, ami az Unió teljes költségvetésének ötödét elviszi majd ez. Ha ezzel szembesül az ember, akkor arra nem az a válasz, hogy még több hitelt vegyünk fel! Ez az Európai Unió gazdasági összeomlásához vezetne.

(VIA, Blikk)