Budapesti hétköznapok
Mi lesz veled, Budapest – mi következik a kormány inkasszója után?
Budapest pénzügyi helyzete újabb fordulóponthoz érkezett: a kormány május végén végrehajtotta az úgynevezett „inkasszót”, amelynek következtében a fővárosi önkormányzat számlájáról közel 5 milliárd forintot vontak le. A lépés komoly hullámokat vert a hazai politikai közéletben, és nem csupán a főváros jövőbeli működését kérdőjelezi meg, hanem ismét reflektorfénybe helyezte a kormány és Budapest közötti feszültségeket is. Vajon mi várható a következő hónapokban, és miként értékelik a történteket a szembenálló felek?
A kormány álláspontja: jogszerű, elkerülhető lett volna
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a lépés teljes mértékben jogszerű volt.
A kormányzati kommunikáció hangsúlyozza: Budapest hosszú hónapok óta halmozta az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás elmaradását, amelyet minden önkormányzat köteles befizetni. Ez a hozzájárulás arra szolgál, hogy a tehetősebb önkormányzatok – élükön a fővárossal – támogassák a nehezebb helyzetben lévő térségeket.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint „a fővárosnak több mint egy éve lett volna teljesíteni kötelezettségét, ehelyett politikai hisztériakeltéssel próbálta elkerülni a befizetést”.
Hozzáteszik: „a kormány nem tett mást, mint betartatta a törvényt”, és emlékeztetnek arra, hogy több vidéki önkormányzat szintén nehéz helyzetben van, mégis fizetett. A kormányzati oldal érvei között szerepel az is, hogy a főváros komoly pénzügyi tartalékokkal rendelkezik – egyes becslések szerint több tízmilliárd forint mozgósítható különböző számlákon és eszközökben –, ezért szerintük „hisztérikus túlzás” arról beszélni, hogy Budapest működésképtelenné válik.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Az ellenzék és a főváros érvei: politikai bosszú, kettős mérce
Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés ezzel szemben úgy látja: a kormány lépése nem pénzügyi, hanem politikai természetű. Szerintük a szolidaritási hozzájárulás aránytalanul sújtja a fővárost, és különösen igazságtalannak tartják, hogy az elmúlt évek során a központi költségvetésből folyamatosan elvonások történtek Budapestről.
„A kormány módszeresen kivérezteti a fővárost”
– fogalmazott a főpolgármester.
Az ellenzék arra is felhívja a figyelmet, hogy míg vidéki fideszes vezetésű városok rendszeresen kapnak rendkívüli támogatást az államtól – akár működési költségeikre is –, addig Budapest esetében ezek a források elapadtak. Ezt a gyakorlatot „kettős mércének” tartják, amely szerintük nemcsak jogszerűtlen, hanem alkotmányos aggályokat is felvet.
A főváros közlése szerint
a levont összeg olyan alapvető szolgáltatásokat sodor veszélybe, mint a közösségi közlekedés vagy a közterületek karbantartása.
Egyes háttéranyagokban az is szerepel, hogy már júliusra készpénzhiány alakulhat ki, ha nem történik sürgős beavatkozás.
„Öt éve küzdünk azért, hogy a budapestieket megóvjuk a kormány sarcpolitikájának következményeitől. Elmentünk a falig. Ha a bíróság nem fogadja el az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmünket, akkor borul az asztal és akkor minden is előfordulhat”
–mondta Karácsony.
Mi jöhet most?
A következő hetek kulcskérdése az, hogy a fővárosi önkormányzat milyen mozgástérrel rendelkezik. A városháza bejelentette, hogy jogi útra tereli az ügyet, és nemzetközi fórumokat is meg kíván keresni. Emellett vizsgálják, hogy milyen módon tudják racionalizálni a költségvetést, hogy a lakossági szolgáltatásokat a lehető legkisebb mértékben érintse a kényszerű megszorítás. A politikai térfélen sem várható enyhülés. A kormány várhatóan továbbra is érvényesíti az önkormányzatokat sújtó pénzügyi szabályokat, miközben a választási év közeledtével minden ilyen konfliktus politikai üzenetként is működik. Az ellenzék pedig várhatóan Budapest „megbüntetésének” narratíváját erősíti, mozgósítva a fővárosi lakosság szimpátiáját.
A társadalom reakciója: egyelőre csendes figyelem
Noha a politikai feszültség nő, a lakossági reakciók eddig visszafogottak. A legtöbben a közszolgáltatások működését figyelik: lesz-e járatritkítás a BKV-nál, csúsznak-e az útfelújítások, elérhetők maradnak-e a szociális ellátások.
Ha ezekben érezhető romlás következik be, az már közvetlen hatással lehet a választói hangulatra.
Konklúzió
A budapesti inkasszó messze túlmutat egy adminisztratív pénzügyi lépésen: a kormány és a főváros közötti viszony mélyebb problémáira világít rá. Bár mindkét fél saját igazát hangsúlyozza, a helyzet legnagyobb vesztese jelenleg a budapesti lakosság lehet, amelynek hétköznapjait a politikai erődemonstrációk árnyékolják be. Hogy a következő hónapokban sikerül-e valamilyen kompromisszumos megoldást találni, az jelentős hatással lehet a 2026-os országgyűlési választások előtti politikai klímára is.
Háttér: Hogyan jutottunk idáig?
A szolidaritási hozzájárulást 2017-ben vezették be, azzal a céllal, hogy az állam kiegyensúlyozza az önkormányzatok közötti pénzügyi különbségeket. Azóta azonban az összeg mértéke évről évre nőtt. 2020-ban még 10 milliárd forint körül mozgott a főváros befizetési kötelezettsége, 2024-re azonban már meghaladta a 58 milliárdot.
Pénzügyi mérleg: Mit veszít Budapest?
A fővárosi önkormányzat éves költségvetése 2024-ben körülbelül 400 milliárd forint. A kormányzati elvonások (szolidaritási hozzájárulás, gépjárműadó-bevételek elvonása, iparűzési adó megfelezése a járvány alatt stb.) egyes becslések szerint évi 100 milliárd forint kiesést jelentenek. Karácsony Gergely szerint ezzel „a működés alapjai kerültek veszélybe”.
További szereplők véleménye
Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője
„A fővárosnak felelősségteljesen kellene gazdálkodnia a forrásaival. A kormány nem elvont, hanem a törvényes kötelezettség betartását kérte számon. A politikai kampányolás nem pótolja a pénzügyi fegyelmet.”
Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere
„A kormány célja egyértelmű: pénzügyi eszközökkel akarják gyámság alá helyezni Budapestet. A városvezetés mozgástere gyakorlatilag megszűnt.”
Vitézy Dávid, közlekedési szakértő
„A közösségi közlekedés fenntartása kritikus pont. Ha csökken a támogatás, a BKK kénytelen lesz járatokat ritkítani, ami visszavetheti az utasszámot – ez pedig öngerjesztő válságspirált indíthat be.”
Kitekintés: nemzetközi párhuzamok
Más európai fővárosokban – például Berlinben, Madridban vagy Párizsban – az állami kormányzat gyakran külön támogatási alapot hoz létre a nagyvárosok működtetésére. Budapesten ezzel szemben az elmúlt években a forráselvonás volt a jellemző. A főváros így egyedül maradt a kötelező közszolgáltatások finanszírozásának terhével.
Zárszó – egyensúly vagy harc?
A politikai vita jelenleg messze áll a kompromisszumtól. A főváros pénzügyi helyzete egyensúlyoz a törvényi kötelezettségek és a politikai realitások között. A következő hónapokban eldől, hogy a kormány és az ellenzéki városvezetés képes-e megállapodásra jutni – vagy a konfliktus új szintre emelkedik.
Szerző
