Schmidt Mária, a Soros-bérenc

Schmidt Mária egyike a nyugalmazott Soros-bérenceknek. Bérencsége az ösztöndíjas korszakára tevődik. A Figyelő listáján azért persze nincs ott…

Néha, egy-egy fórumon leíródik, elhangzik a költői kérdés, hogy a kormányközeliek, illetve Orbán nem unja-e a sorosozást? Illetve, hogy van-e olyan marha, aki beveszi? Ezekre a kérdésekre ismerjük az általános választ. „Nem unják”, és „igen”. Ameddig az utóbbi kérdésre elég „igen” érkezik, addig nem fogják unni.

Akkor sem, ha néhányan közben nevetségessé válnak. Mint legutóbb Schmidt Mária. Akiről a „NemGogol”-blog tette legutóbb közzé a saját szakmai önéletrajza alapján, hogy egyike a nyugalmazott Soros-bérenceknek. Bérencsége az ösztöndíjas korszakára tevődik. Amikor évekig élt az MTA-Soros Alapítványtól kapott pénzből. Papíron persze ezt kutatási ösztöndíjnak hívták, és a zsidóság 20. századi történetét kutatta. Többek között. De, tekintettel ideológiai csatlakozására a nem egyszer antiszemita gesztusokat gyakorló miniszterelnökhöz, és egyebek mellett az el nem határolódását a történészi kukabúvártól, aligha tekinthetjük komolynak ezt a kutatást. Illetve, a kutatást még csak-csak, ha kapott rá valami fokozatot, de az szinte biztos, hogy mély hatást nem gyakorolt az igazgató-asszonyra. Bár, még ez sem biztos.

Amennyiben esetleg módszertani hatásokra gondolunk, akkor még hathatott is. Jó példa erre a legutóbbi, a tulajdonában is levő, nyomdaipari termékben közzétett lista. Amely listázást ugyan sokan elítéltek, de kétségtelenül lehet Schmidt Mária korábbi tanulmányainak is a terméke. Abból a szempontból például, hogy pontosan tudta: minden társadalmi diszkrimináció, csoportokat dehumanizáló, illetve kirekesztő akció az érintettekről készülő listák összeállításával kezdődik. Ahogy a zsidókról is pontos kimutatások alapján „gondoskodtak” azok, akik szerepet kaptak, illetve vállaltak a népirtásban. Az, hogy az említett sajtótermék tulajdonlásában az LMP-ben exponált fiacskája is érdekelt, legfeljebb csak enyhe illusztrációja a korábban általam is emlegetett kérdőjelnek. Az LMP valós kötődéseit és ellenzékiségét illető kérdőjelnek. Amely ellenzékiségben eddig sem nagyon hittem. Fenntartva a tévedés minimális esélyét.

Mindez azonban nem kisebbíti azt a tényt, hogy a miniszterelnök egykori fő-tanácsadója, a főigazgatói címeket halmozó (XX. Század Intézet; XXI. Század Intézet; Terror Háza Múzeum) kartársnő mégiscsak elég sokat köszönhet Sorosnak. Pontosabban köszönhetne. De tudjuk, hogy a köszönet nem politikai kategória. Jókaitól pedig azt is, hogy a „hála egy neme a gyűlöletnek”. Amely mondás igazságát nem csak Schmidt Mária illusztrálja Soros Györggyel kapcsolatban. Már évekkel ezelőtt, 2015-ben világos volt az, hogy a másik nyugalmazott Soros-bérencben, Orbán Viktorban is vad indulatok, és komplexusok dúlhatnak.

Azért persze valószínűleg nem szerepelnek sem ők, sem más, hasonló ösztöndíjakkal, egykor, megtámogatott kormánytagok a szerintük sorosisztákat soroló listákon. Noha akkor, ha Soros valóban az ország ellen keresne a pénzével kapcsolatot, akkor a hatalom birtokosainak megvásárlása valószínűleg hatékonyabb lenne, mint a hatalomgyakorlásban fajsúlytalanoké. Nyitva tartva azt az egy éves kérdést, hogy vajon ki is lehetne a legesélyesebb a „milliárdos embere” címre. Míg majd esetleg ki nem derül, hogy a mostani gyűlölet-keltők csak alvó ügynökei egy milliárdosnak. Valamelyiknek.

Andrew_s