Orbán újabb mikeskelemeni rohama

Miközben, a választások utójátékai során, a Kúria próbál talán a jogi harapófogóból szabadulni, a miniszterelnök levelet ír. Eközben ugyan egyre jobban elveszti a miniszterelnöki jellegét, de a jellegvesztést már közpénzeknél is megszokta társadalom. Így, vélhetően, elég sokan örülni fognak, hogy a nagy Orbán Viktor szóba áll velük.

Levélben.

Remélhetőleg nem csak azok kapják meg, akik a Fideszre szavaztak. Nem mintha az öngyilkoságok növekedésére számítanék a levelet nem kapók körében. De abban az esetben, ha a „Tisztelt Honfitársam!” megszólítás csak a Kubatov-listán szereplőknek járna ki, akkor az árulkodóbb lenne minden korábbi kirekesztő, megosztó gesztusnál. Így legfeljebb csak a hölgyek sértődhetnek meg. Mert a régi-új kormányfőnek csak honfitársai vannak. Honfitársnői nincsenek. De ezen sem kell meglepődni. Elvégre egy olyan kormányfő, aki nőügyekkel nem foglalkozik, aligha fogalmazhatna másként ebben az esetben sem. Amellett a stadionöltözős macsoizmusában sem szerepelnek nők. Csak a falu bikaságára vágyó decibel-vigécek.

Akik szerint minden eszköz,

bármikor, bárki ellen megengedett. Most éppen állítólag a biztonságot és a kultúrát megvédendő. Amivel számos gond van. Leginkább például az, hogy annak idején a menekülteknek a Keleti pályaudvarnál mesterségesen felduzzasztott, és mégis meglehetősen békés tábora, illetve az ultráknak a Planetáriumot megrongáló, a menekülteket provokáló kultúrája állt szembe. Amely utóbbi nem is áll nagyon messze attól a provokatív, ellenséget kereső, kötözködő szinttől, amit Orbán is képvisel. Mármint akkor, ha az utóbbiról lehámozza valaki azt a mázt, amit a beszédírói próbálnak rámaszatolni. Mert akkor megmarad a falu végi kocsmában álló, a gyengébbe csak belerúgni képes szellemi törpe. Az azonban erősen kétséges, hogy valóban az ultrák, és a faluvégi verőlegények kultúrája lenne az, ami védendő? Mert könnyen előfordulhat, hogy ennek talaján sokkal komolyabb biztonsági kérdések merülnek fel, mint a menekültekkel kapcsolatban.

Akikkel szemben a gyűlöletkeltés eredményességét mi sem bizonyítja jobban,

mint az, amikor bárkire, válogatás nélkül, és indulatból ráhívja valaki a rendőrséget. Cegléden turistákra, Makó mellett Fekete Pákóra, Borsodban sportolókra, és a sor aligha teljes. Inkább demonstratív. Demonstrálja azt, hogy a miniszterelnöknek sikerült elérni azt a társadalmi feszültségszintet, amely annak idején megalapozta a permanens belső leszámolásokat. Mármint az országon belülieket. Amikor bárkire rámondható volt, hogy kulák, vagy szabotőr, vagy egyszerűen csak azt, hogy nem tapsol elég lelkesen Rákosi-elvtársnak. Ezt a fajta besúgó-kultúrát is kérdés, hogy nagyon védeni kellene. Nem csak a személyiséget romboló hatása miatt, hanem mert elvezethet ahhoz a ponthoz, amikor a nemzeti vezér az ellenzék fizikai megsemmisítésében látja majd a hatalma zálogát. Ha a spontán kivándorlás mégsem vezetné le elég hatásosan a gőzt. Netán „csak”, mert demonstrálni akarja, hogy a hozzá hűek bármire képesek a vezérért. Akikre, Orbán legutóbbi levele alapján sok küzdelem vár még.

De az sem kizárt, hogy az egésznek semmi köze az országos kultúrához.

Mert jó lenne tudni, hogy a felcsúti gázszerelőnek van-e levélnyomtatási érdekeltsége? Elvégre a levelet sem nyomtatják ingyen. Ahogy azt a lapocskát sem fogják ingyen csinálni, amin talán csak Orbán Viktor kicsit megretusált, a népére mindig jóságosan gondoló arcképe lesz. Kiosztva mindenkinek. Kézben tartásra. Mert kitűzőben külön kép lesz. Glóriával, amint éppen védi a világot a kereszténység nevében. Ha kér ebből a védelemből a kereszténység, ha nem.

Orbán újra a mi pénzünkön ír hülyítő levelet nekünk!