Ez a nap
Magyarország függ a legjobban az uniós pénzektől
Osztrák cégek százszor annyi közbeszerzést nyertek Magyarországon, mint amennyit magyar cégek Ausztriában. A G7 összegezte az európai közbeszerzés tanulságos adatait.
Hihetetlen mértékben szórta a pénzt a magyar állam 2017-ben. Az elérhető adatok összesítésével a G7 arra jutott, hogy a választási évre hangolva új közbeszerzési rekord született, szűk közelítéssel 2883 milliárd forintot fizetett az állam tavaly különféle árukra és szolgáltatásokra. Ráadásul ennek harmada Európai Uniós forrásokból jött, amivel Magyarország lett a rekorder uniós függőségben.
És ez még nem is minden, mert csak a nagyobb, európai értékhatár feletti közbeszerzések adatait lehet megszerezni. A nagyobb közbeszerzéseket ugyanis meg kellett hirdetni az EU-s közbeszerzési portálon, ahonnan nagy mennyiségben le lehet tölteni az adatokat. A magyar közbeszerzési oldal viszont semmilyen formában nem teszi lehetővé az adatok letöltését (sőt, sem a lap kérésére, sem közérdekű adatigénylésükre nem reagáltak).
2016-ban a csak a magyar közbeszerzési rendszerben meghirdetett beszerzések összege a teljes beszerzések 20 százaléka volt, ha 2017-ben is változatlan volt az arány, akkor összességében 3600 milliárd forint lehetett az összes közbeszerzés értéke.
Soha nem költött még a magyar állam ilyen sokat beszerzésre,
a GDP 9,4 százaléka körül lehet a tavalyi éves végleges költés. Orbán Viktor szerint “a magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek”. Az adatokból viszont azt láthatjuk, hogy nincs még egy uniós állam, ami ennyire függnek Brüsszeltől.
Magyarországon tavaly a GDP 2,9 százalékát tette ki az uniós forrásokból állami beszerzésekre kifizetett összeg. (Az EU-s források egyébként más csatornán is érkeznek az országba, elég az agrártámogatásokra gondolni.)
Az unió teljes GDP-jén belül elenyészőek azok a beszerzések, amiket uniós pénzből fizettek, az elmúlt két évben is csak 0,2 százalék volt. Több nettó befizetőnél (Németország, Ausztria és a skandináv EU-tagok) nulla százalék volt az EU-finanszírozott közbeszerzések aránya.
A külföldi cégek összesen 194 milliárd forintnyi beszerzést vittek el magyar közbeszerzéseken. Az osztrák cégek 96, a németek 32 milliárd forinthoz jutottak, ami jól mutatja, hogy ezen országoknak is fontosak az uniós pénzből fizetett magyar közbeszerzések. (A számításokban ráadásul csak az első számú szerződő feleket tudták figyelembe venni, sok magyar cégnek külföldi a konzorciumi partnere, a beszállítója vagy éppen a tulajdonosa.)
Az is feltűnő, hogy az uniós átlagnál lényegesen kevesebben indulnak egy-egy magyar közbeszerzésen, hiszen sok esetben annyira szűkre szabják a feltételeket, hogy nem is tudnak sokan elindulni. Érdemes európai összehasonlításban megnézni a jelentkezők számát egy átlagos kiírásra. Csak Cipruson, Horvátországban és Lengyelországban akad egy átlagos közbeszerzésre kevesebb jelentkező. Nálunk – Romániával holtversenyben – 2,8 ajánlat érkezik egy átlagos kiírásra.
A magyar közbeszerzések értéke viszont lényegesen meghaladja az uniós átlagot. A kicsi és szegény Magyarország azzal tűnik ki, hogy egy átlagos szerződés összege 2,1 millió euró, tehát csaknem 650 millió forint.
(Forrás: G7)
Szerző
