Connect with us

Kerítésen innen

Az EB 5 százalékkal csökkentené a hazánknak nyújtott agrártámogatásokat 2021-2027 között

Megosztás

Magyarország számára a korábbinál 5 százalékkal kevesebb, 11,7 milliárd euró (3700 milliárd forint) mezőgazdasági támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában – jelentették be pénteken Brüsszelben.

Kisebb támogatás az agráriumnak

Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, ebből 365 milliárd eurót fordítanának az unió közös agrárpolitikájára (KAP), ami kevesebb, mint a 2014-2020-as időszakban volt. A közvetlen kifizetésekre 265 milliárd eurót, piactámogató intézkedésekre 20 milliárdot, vidékfejlesztésre 79 milliárdot fordítanának. Ehhez hozzájön még 10 milliárd euró a Horizont Európa kutatási és innovációs program keretében.

Nagyobb rugalmasság

Magyarország számára 2018-as árakon 10,4 milliárd eurót irányoztak elő, ezen belül a közvetlen kifizetésekre 7,6 milliárdot, vidékfejlesztésre pedig 2,6-ot.

Az összeg a bizottsági szakértők számítása szerint folyó áron 11,7 milliárd eurót tesz majd ki, ha a jövőbeni inflációval is számolnak. A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 12,4 milliárd jutott az országnak a hivatalos adatok szerint.

A brüsszeli testület a KAP korszerűsítését és egyszerűsítését javasolja, illetve azt, hogy az uniós tagállamoknak biztosítsanak valódi szubszidiaritást és nagyobb rugalmasságot, továbbá növeljék a környezeti és klímapolitikai ambíciókat.

Lehetőség az átcsoportosításra

A tervezet értelmében a tagországok rugalmasabban dönthetnek majd a források felhasználásáról, ezáltal pedig testreszabott programokat tudnak kidolgozni, amelyek hatékonyabb választ adnak a mezőgazdasági termelőik aggályaira. Lehetőség lesz arra is, hogy a KAP-források akár 15 százalékát átcsoportosítsák a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés között annak érdekében, hogy prioritásaik és intézkedéseik finanszírozhatók legyenek. A bizottság fokozott figyelemmel fogja követi az előrelépést az elfogadott célok felé.

Közvetlen kifizetések

Kiemelték: az uniós agrárpolitikának továbbra is lényeges részét fogják képezni a közvetlen kifizetések, emellett elsőbbséget fog élvezni a kis és közepes méretű gazdaságok, illetve a fiatal termelők támogatása.

A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege 60 ezer euró felett csökkenni fog, a kifizetésekre gazdaságonként 100 ezer eurós felső határ fog vonatkozni. A kis és közepes méretű gazdaságok nagyobb hektáronkénti támogatásban fognak részesülni. A tagországoknak pedig közvetlen kifizetéseik legalább 2 százalékával a fiatal termelők indulását kell majd segíteniük.

Szigorítások

Az új KAP keretében a mostaninál szigorúbb környezeti és klímapolitikai célkitűzéseket fognak megkövetelni a termelőktől, amelyeket kötelező, illetve ösztönzőkön alapuló intézkedésekkel kívánnak elérni. A közvetlen kifizetéseknek ezen követelmények az előfeltételét képezik majd. A vidékfejlesztésre szánt tagállami forrásoknak pedig legkevesebb 30 százalékát környezeti és klímapolitikai intézkedésekre kell majd fordítani.

„A közös agrárpolitika az egyik legfontosabb szakpolitikánk, amely minden európai polgár életére hatással van. Ezen javaslatok hozzájárulnak majd a mezőgazdasági ágazat versenyképességéhez, ugyanakkor erősítik annak fenntarthatóságát” – jelentette ki Jyrki Katainen, az EB munkahelyteremtésért felelős alelnöke.

Még jóvá kell hagyni

Ugyancsak pénteken az EB bejelentette: közel 60 százalékkal növelni kívánják a LIFE nevű uniós környezetvédelmi és klímapolitikai program finanszírozását 2021 és 2027 között, amelynek büdzséje így elérné az 5,4 milliárd eurót. A fókuszban a zöld energia, a természet és a biodiverzitás védelme, a klímaváltozás elleni harc lesz a tervek szerint.

A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Az Agrárkamara a KAP 2014-2020 közötti szintjének legalább a megtartását szorgalmazza

Az agrárium számára a legfontosabb továbbra is a közös agrárpolitika (KAP) következő hétéves költségvetési keretének a nagysága, ezért az Európai Bizottság (EB) május 2-án megjelent javaslatát az agrárkamara elfogadhatatlannak tartja. Legalább a jelenlegi, 2014-2020 közötti szint megtartását támogatja – közölte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke miután a bizottság pénteken bejelentette, hogy Magyarország számára a korábbiaknál 5 százalékkal kevesebb mezőgazdasági támogatást irányoz elő a következő uniós költségvetési ciklusra szóló javaslatában.

A NAK elnöke a közleményben hozzátette, hogy az agrárium félmilliárd uniós állampolgárt lát el élelmiszerrel, a pénzügyi források elosztásakor a jelentőségéhez mérten kell kezelni.

Vidékfejlesztési célok

Az agrárkamara fontosnak tartja a termelőket megillető támogatások megfelelő szintjének biztosítását és időben történő kifizetését az új támogatáspolitikai keretek között, ezért kiáll ennek érvényesítése mellett.

A bizottsági tervezet értelmében a termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege 60 ezer euró felett csökkenni fog, a kifizetésekre gazdaságonként 100 ezer eurós felső határ fog vonatkozni, az így felszabaduló összegeket a kis és közepes gazdaságok között lehetne szétosztani, illetve a II. pillérbe átcsoportosítva vidékfejlesztési célokra lehetne fordítani. Az agrárkamara szerint mindez azért jelent változást, mert a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegéről eddig tagállami hatáskörben lehetett dönteni, a bizottsági javaslat azonban kötelező bevezetésről szól.

Nem a költségvetés gyors elfogadása a legfontosabb

Arról is beszámoltak, hogy a bizottság az eddigiektől eltérő környezet- és éghajlatvédelmi támogatási rendszer bevezetését, és a közvetlen kifizetések előfeltételeként fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelményeket szabna. Ez egyúttal a jelenlegi zöldítési rendszer megszüntetését eredményezné – mutatott rá a kamara.

Az EB célja, hogy a költségvetésről a 2019. május 23-26. közötti európai parlamenti választásokig megszülessen a megállapodás, a NAK azonban úgy véli, nem a költségvetés gyors elfogadásán van a hangsúly, hanem hogy olyan megállapodás szülessen, amely megőrzi legalább a KAP jelenlegi költségvetési keretét.

(MTI)

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük