A jobboldal ikonikus publicistája Lovas István halálával egy lezárt teljes, de vitatható és vitára ingerlő életművet hagyott maga után. A halál pillanatával azonban nem lehet vitázni, erre nyilván később sor kerül, és ki-ki a maga nézőpontjából értékeli majd Lovas István munkásságát.
A Wikipédián szereplő életrajza szerint 1984 és 1990 között a Szabad Európa Rádió szerkesztője volt Münchenben, illetve tudósítója New Yorkban.
1990 júliusában tért haza és azóta elhunyt barátjával, Méhes Csabával létrehozta az „Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért” szervezetet. Több éven át az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda és más fordító irodák számára készített fordításokat 9 nyelvből.
1992-től a Pesti Hírlapban kezdett írni, majd számos más napi- és hetilapban publikált, beleértve a Napi Magyarországot, a Magyar Demokratát, a Magyar Fórumot és a Magyar Nemzetet.
1992-től 1994-ig Csúcs László, a Magyar Rádió elnöki posztját betöltő alelnökének tanácsadója volt.
1997-től 2006-ig a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában olvasta fel jegyzeteit.
1998 és 2002 között Csermely Péternek, a Magyar Televízió hírigazgatójának tanácsadója, az MTV Akadémia ötletgazdája, egyik szervezője, illetve tanára volt.
1999-2002-ig a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója volt külföldi sajtóügyekben.
2000 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem médiaszakán volt vendégelőadó.
2001 júniusától a Magyar ATV Sajtóklub című műsorát vezette.
2004 és 2014 között a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója volt.
A halálát megelőző időszakban a Magyar Hírlapban, a Magyar Időkben, a Magyar Demokratában publikált, állandó résztvevője volt az Echo TV Sajtóklub című műsorának és heti nemzetközi sajtószemlét ismertetett a KarcFM rádióban.