Ez a nap
Amerikában már vége a netsemlegességnek
Tegnap hatályba lépett a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) decemberi határozata, amely eltörli azt a netsemlegesség 2015-ös szabályozását. Az még megtiltotta, hogy az internetszolgáltatók kedvükre befolyásolják ügyfeleik internetelérését, úgy, ahogy az nekik és hirdetőiknek, partnereiknek tetszik.
Az USA az óriáscégek, azaz pontosabban az olyan internetszolgáltatók, mint az AT&T vagy a Verizon nyomására kaszálta el Obama elnök 2015-ös rendeletét, ami megtiltotta a szolgáltatóknak, hogy bizonyos tartalmakért többet számolják fel, illetve hogy nagyobb sávszélességet biztosítsanak tulajdonukban lévő, vagy velük szerződésben álló webhelyeknek, mint versenytársaiknak. Innentől tehát mindegyik szolgáltató kedvére gyorsíthatja vagy lassíthatja különböző domainek szolgáltatásait. Ha mondjuk egy internetszolgáltató egy anyacéghez tartozik egy videószolgáltatóval, akkor az képes lesz ennek a versenytársait belassítani, hogy jobban pörögjenek a partner videói.
Az ügy központjában egy kérdés áll: az internet egy mindenkit egyenlően megillető, alapvető emberi jog, ahogy azt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa kimondta 2016-os rendeletében, vagy egy átlagos piaci szolgáltatás, amelynél érvényesek a szabad verseny szabályai?
Ez a két álláspont jól megjelent az FCC decemberi szavazásán is, ahol a három republikánus biztos szavazata nyomta le a két demokratáét, és tette lehetővé a netsemlegességet biztosító intézkedések elkaszálását.
Trumpot hibáztatják
Külön pikantériája a történetnek, hogy az FCC vezetője, Ajit Pai korábban a Verizonnak dolgozott tanácsadóként. Mégis, az egész ügyért sokan Trump elnököt és kormányát hibáztatják.
Pai-t ugyanis Trump hatalomra jutása után nevezték ki az FCC vezetőjévé, és a szintén az üzleti szférából érkező, szintén republikánus Trump és köre hatására kezdtek el forogni a bizottságban a törvényhozás kerekei. A kormány több tagja ekkor kifejezte azon véleményét, miszerint a netsemlegesség eltörlése segíteni fogja az érintett cégeket, hogy ügyesebben tudjanak alkalmazkodni a folyamatosan változó online világhoz, illetve hogy több ösztönzést fog nyújtani ezeknek a cégeknek az interneteléréshez szükséges földalatti kábelek és egyéb infrastruktúra fejlesztésére.
A Facebooktól kezdve a WordPressen keresztül az Etsy-ig mindenki rosszul járhat most az intézkedéssel, mivel ezentúl gyakorlatilag minden domain sávszélessége olyan üzlet tárgya lehet, amiben maguk a cégek részt sem vesznek.
Az általános felháborodás mind a lakosság, mind a cégek részéről azonban még vezethet eredményekhez. Jelenleg több, mint húsz állam, valamint számos cég, például a Mozilla is pereli a központi kormányzatot a rendelkezéssel kapcsolatban.
(Forrás: 24.hu)
Szerző
