Jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban, áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentésében.
A WWF Európai Irodájának szakértője, Andreas Baumüller szerint az eredmény nem meglepő, hiszen a tagállamok egyáltalán nem vették komolyan az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket.
A jelentés mintegy 130 000 európai vízfelszínt vizsgált: ezek közt vannak folyók, tavak, part menti és felszín alatti vizek is. A ökológiai szempontból a Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei vannak a legjobb állapotban. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai.
Magyarország vizsgált vizeinek állapota nagyon kis százalékában éri csak el a jó ökológiai állapotot. Még Kelet-Európa viszonylatában, például Romániához képest is rossz mutatókat produkált.
A felszín alatti vízek jobb állapotban vannak mint a felszíni vizek, viszont a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozik Magyarország. A jelentés szerint a magyar felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.
Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője szerint Magyarország a felszíni vizek állapotának javítására szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el.