Banánköztársaság
Már bocsánat…
A „kormány” még reménykedik, hogy nem kell bocsánatot kérnie – hát húzza az időt.
Van, amikor könnyű, és van, amikor nehéz bocsánatot kérni. Az ember elkövet valamit, amit hosszabb-rövidebb idő után megbán; aztán meg kell győznie magát, hogy illik bocsánatot kérni. És megteszi. Előfordul bármelyikünkkel.
A bocsánatkérést illik elfogadni. Ha őszinte.
A magyar „kormánynak” is bocsánatot kell kérnie, legalábbis a jogerős bírói ítélet szerint. És nem is akárhogy: 30 napig…
Ám ezt valahogy nem akarja megtenni.
Teljesen érthető: a bírói ítéletet nyugodtan lehet kiterjesztő módon értelmezni – nemcsak a Helsinki Bizottságot rágalmazta a tudatosan aljas, antiszemita célzatú és hazug sorosozással és a többi ocsmánysággal, hanem még nagyon sokakat.
A Helsinki Bizottság perelt, és megnyerte a pert. A többiek nem pereltek. És a magyar társadalom sem perelt – pedig…
A kormány egész uralma hazugságra épül
A „kormány” ugyanis a Helsinki Bizottságot hosszú ideje folytatott, gyűlöletre uszító hecckampány keretében rágalmazta: erről mondta ki a bíróság, hogy hazugság.
Csakhogy ha az hazugság, akkor bizony minden ahhoz hasonló is hazugság! Az egész uralmuk hazugságra épül.
Ezt persze sokan tudjuk. Azok is tudják, akiket nem érdekel; akik mindennek dacára ezért vagy azért hívei, kliensei, haszonélvezői vagy éppen cselédei, rabszolgái a nemzetikeresztény kurzusnak.
A kormánynak az egész társadalomtól kellene bocsánatot kérni
Ha a Helsinki Bizottságtól bocsánatot kell a „kormánynak” kérnie, akkor a többiektől, az egész magyar társadalomtól is. És új választást kell kiírnia – addig ügyvezető „kormányként” kellene működnie…
Mert a választást a szó legteljesebb értelmében elcsalták: elbitorolták az országot, és minden módon hazudtak. És nem csupán a választást: egész uralmuk kezdettől hazugságokra épül.
Persze új választásnak mondjuk egy év után volna értelme: addig le kellene mondaniuk minden hazudozásról – és persze a tolvajlásról, a rablásról is…
Akár rögtön le is mondhatnának
Képzeljük el: egy évig visszaállna a normális rend. Volna sokszínű és többé-kevésbé tisztességes sajtó; a „kormány” tagjai akkor tájékoztatnák, ha van érdemi mondanivalójuk; a sorosozás és a többi mocskosság megszűnne… Egy év után aztán lehetne választani…
Vagy mégsem. Ha meggondolom, a „kormány”, ha bocsánatot kérne, tulajdonképpen rögtön le is mondhatna, és föladhatná magát… Ha volna kinek.
Szóval nem akarnak bocsánatot kérni. Igazából persze nem is kell, hiszen komolyan senki sem fogadhatja el: minden aljasságot tudatosan, előre megfontoltan, aljas indítékból, folytatólagosan és bűnszervezetben követtek el.
Nincs bocsánat!
Bocsánatot kérnek – és mondjuk azt, hogy ugyan, nem történt semmi..? Megtehetnénk, ha nem tudnánk: mindent ugyanúgy folytatnak, ahogy eddig: éppen most készülnek „Nemzeti Konzultációs Központot” létrehozni….
Egészen bukásukig folytatják. Vagy az egész ország bukásáig.
És tudják, hogy nincs bocsánat. Amit elkövettek és elkövetnek napról napra, az nem megbocsátható.
Szerző
Friss
- ‘Sulyok Tamás ma végleg elvesztette köztársasági elnök jellegét’ – Aki esetleg nem tudná, Ő a magyar köztársasági elnök
- Lázár János tíz vállalásából kettő teljesül április 1-jére – Értik: ‘április 1-re’
- Debrecen vezetésének prioritása: az ételosztás és Bruti fellépése nem támogatandó
- ‘A rafkós külföldiek’ visszaélnek Orbán Viktor bizalmával – Emberismeretből erős 1-es!
- ‘Közmunkások jelenléte kötelezően ajánlott’ – kommentelték Orbán, a sámli és a testőrök országjárását
- Havas Henrik utánajárt, Zebra nuku, de emu van Kisorosziban
- Magyar György: a nemzetvezető viselje a felelősséget azért, hogy ilyen országot teremtett
- Rogán-válasz a gyémántos táska-sztorira: ‘…nagy bátorság egy kismamát ócsárolni!’
- Bíróság: Marine Le Pen bűnös közpénzek sikkasztásában – Ez politikai karrierje végét jelentheti, de Orbán kiállt mellette
- Ki itt a hülye? – Magánlevél a választókhoz bizonyos közügyek tárgyában