Kerítésen innen
Szó sincs anarchiáról, botrányról!
A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasítja az ÁSZ elnökének egy hétfői lapinterjúban megjelent kijelentéseit.
A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) visszautasítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének egy hétfői lapinterjúban megjelent kijelentéseit – olvasható a két szervezet szerdai, az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatából.
Kevés pénzből – magas szintű ellátás
Azt írták, hogy „visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az ‘anarchia, botrány’ summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik: ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános”.
Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit. Szerinte „rendszerszintű”, hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.
Általánosítások, téves feltételezések
A két szakmai szervezet vezetőit megdöbbentették a cikkben megfogalmazott, „általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások”, és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat.
Hangsúlyozták, hogy a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll. Az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég – állapították meg.
Az uniós átlag 2000 euró, míg nálunk 600
Példaként hozták, hogy Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék. Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás – a javuló finanszírozás ellenére – 600 euró, míg az uniós átlag 2000.
Úgy fogalmaztak: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt a terméket egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be, azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak.
ÁSZ-elnök példái nem helytállóak
Az MKSZ és az EGVE közleménye szerint az ÁSZ-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függő az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható – írták. Megjegyezték, ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Nem véletlen, hogy az egészségügyi tárca kiemelt szerepet szán ezek megerősítésére és ezen belül a sürgősségi ellátás ilyen jellegű, folyamatos ellenőrzésére is. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie – tették hozzá.
„A beteg üdve a legfőbb törvény” elvét nem csak az egészségügyieken kell számon kérni
Állásfoglalásukban leszögezték: valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az „élet törvényét” és „a beteg üdve a legfőbb törvény” elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is – írták.
A korrupciós vádakat visszautasítják
Megjegyezték: ezután is konstruktívan együtt kívánnak működni Magyarország jobb egészségügyi ellátásáért, és csak remélni tudják, hogy az interjú szerzőjét és szereplőjét is hasonló célok vezérlik. Ezért meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy „felesleges, sőt káros” sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.
„Az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat visszautasítjuk, és azt javasoljuk: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket” – olvasható a két szakmai szervezet állásfoglalásában.
(Forrás: MTI)
Feljelentést tesz az MSZP az ÁSZ-elnök kórházakat érintő megállapításai miatt
Domokos László a Magyar Idők hétfői számában megjelent interjúban úgy fogalmazott, hogy pénzügyi szempontból „botrány” és „anarchia” jellemzi az egészségügy egyes területeit.
Erre reagálva Korózs Lajos MSZP-s politikus szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalások, hivatali visszaélések, hűtlen és hanyag kezelések miatt tesz feljelentést ismeretlen tettesek ellen. Egyszerű a dolga Polt Péter legfőbb ügyésznek, mert Domokos László neveket, címeket tud, amelyeket egy pillanat alatt átadhat neki – fogalmazott.
„Mutyik államosítása”
Egy őszi döntés hangulati előkészítéséről van szó: kancellárokat fognak kinevezni a kórházak élére, majd az intézmények államosítása után nagy valószínűséggel „a mutyik államosítására” is sor kerül – tette hozzá.
Az MSZP-s politikus azt mondta, az ÁSZ-elnök megállapításai szerint a kórházigazgatók olyan kérdésekben akartak mindig üzletelni, hogy melyikük szerezze be a gyógyszereket vagy ki üzemeltesse a konyhát, a mosodát. Egy témáról biztosan nem szól ez az egész: a betegekről és az egészségügy helyzetéről – vélekedett Korózs Lajos.
Balog Zoltánnak felelnie kell
Felidézte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy közelmúltbeli jelentését, amelynek értelmében a 75 évesnél fiatalabban meghaltak mintegy 42 százalékát meg lehetett volna menteni.
A szocialista bizottsági elnök azt hangoztatta, hogy Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások korábbi miniszterének felelnie kell, hiszen a kórházak államosítása hat éve kezdődött, és a folyamat idején végig ő vezette a tárcát. El kell mondania, hogy tudott-e a bűncselekményekről. Ha igen, közölnie kell, hogy milyen intézkedéseket tett, ha viszont nem, akkor még nagyobb a baj, mert ez azt jelentené, hogy hat éven át nem volt gazdája az egészségügynek – jelentette ki.
Miből?
Az is kérdés, hogy Kásler Miklós, a jelenlegi emberierőforrás-miniszter tesz-e feljelentést, annál is inkább, mert ő is intézményvezető volt, és nem egyértelmű, miből származott az évi 58 millió forintos jövedelme – mondta Korózs Lajos.
Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy pártja biztosan nem támogatja a kancellári rendszert. Nyolc év alatt több mint 600 milliárd forintot kivontak az egészségügyből, és attól nem lesz több orvos és jobb technika, hogy kancellárokat neveznek ki – indokolta álláspontjukat.
Neba! Ilyen tényleg nincs! Csonkolás gyógytornász helyett….?
Szerző
