Kerítésen innen
Pitti Zoltán: Magyarországon a vagyon nagy része egy mindössze 800 – 1.000 fős szűk csoport kezében van
Az igazán gazdag magyarok műkincsekbe fektetik be vagyonukat – emelte ki, Pitti Zoltán közgazdász a húszéves múltra visszatekintő Európa Klub fővárosi rendezvényén.
Az igazán gazdag magyarok műkincsekbe fektetik be vagyonukat – emelte ki, Pitti Zoltán közgazdász a húszéves múltra visszatekintő Európa Klub fővárosi rendezvényén.
A Corvinus Egyetem kutatója
a lakosság rétegződését vizsgálta a munkajövedelmek és a birtokolt vagyon, illetve vagyongyarapodás szempontjából, és arra a megdöbbentő következtetésre jutott az adatok alapján, hogy Magyarországon nem is a társadalom leggazdagabb felső tizede, de még csak nem is 1 százaléka kezében van a vagyon nagy része, hanem egy mindössze nyolcszáz-ezer fős szűk csoportnál.
Az adóhatóság egykori elnöke szerint ez a szám akkor is kirívóan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az egész világot a vagyon koncentrálódása jellemzi, a top 1 százaléké a vagyon 45 százaléka. A térségek közötti különbséget nem ezzel, hanem főként a szegénységben élő rétegek nagyságával lehet jellemezni.
Az Európai Unió legszegényebb régiói közt négy magyar térség is található
Pitti szerint a magyar társadalom legfontosabb gondja ez alapján, hogy az Európai Unió legszegényebb régiói közt négy magyar térség is található, s az egy főre jutó GDP alapján az országos átlag is csak az uniós adat 68 százaléka. A leszakadó területek között is a legszegényebb már jó ideje Nógrád megye, amelynek falvaiban csak az EU- GDP átlag 17 százalékát érik el.
A szakértő kiemelte, hogy a KSH a bérek számításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalkozások adatait, holott legalább 600 ezren ezekben a cégekben dolgoznak jellemzően minimálbéren. Igaz, tette hozzá, ha az ő fizetésüket is beszámítanák az átlagba, most is kisebb mértékben emelték volna meg a miniszterek és parlamenti képviselők jövedelmét. Az is árulkodó adat a kutató szerint, hogy a magyarországi vállalkozások költségei között a bérek csak tíz százalékot tesznek ki, míg az unióban ez az arány 18 százalék.
A Mészáros-jelenség
Úgy látja, ez is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon ugyan magasak a tulajdonosi jövedelmek, de az osztalékok kifizetése után mégis kevés marad a cégek vagyonának gyarapítására, s az egyre átláthatatlanabb helyzetet tovább rontja, hogy ma már cégek hoznak létre újabb vállalkozásokat
– jelentette ki Pitti Zoltán, példaként hozva Mészáros Lőrinc üzleti birodalmát.
Ebben a körben aztán szoros függő viszony jön létre egyrészt a politikától a közbeszerzések nyerteseinek kiválasztása miatt, másrészt az anyavállalat és a beszállítók hálózata között, hiszen a kis cégeknek már az indulásánál a nagyobb vállalat bábáskodik.
Veszélyesnek tartja az ország mostani agrárpolitikáját, mert az uniós földalapú támogatások nagy részét mindössze 12 magánszemély kapja.
Eltűnt a középosztály
Az előadó úgy fogalmazott: Magyarországon vannak vagyoni és jövedelmi szempontból középen lévők, de eltűnt a középosztály. Ugyanakkor a lakosság 60 százaléka a nemzeti átlagjövedelemnél kevesebb pénzből kénytelen megélni. A vagyonszerkezet pedig azért szorulna átalakításra, mert most 70 százalékban nem mozdítható értékekben fekszik a pénz, például ingatlanban, ami az ország egy részén eladhatatlan.
A legnagyobb bajnak mégis azt nevezte a pénzügyi szakértő, hogy
a magyar vagyoni és jövedelmi viszonyok mellett a fiataloknak szinte semmi esélyük nincs a kitörésre. Nem véletlen, hogy a fiatalok közül sokan gondolkodnak azon, hogy külföldön keresik a boldogulásukat.
A kutató által mondottak szomorú látleletét adják napjaink Magyarországának
Láthatjuk, hogy az uniós pénzek egy része nem a versenyképességet javította, hanem az orbáni klientúra zsebét gyarapította. A piacon verseny nincs, a közbeszerzéseknél a lapok előre le vannak osztva egy szűk kör számára. A NER-lovagjai zsebében az ország, miközben a kevesek gazdagodnak és hatalmas vagyonokat halmoznak fel, az ország lakosainak a többsége éhbérért dolgozik. Orbán – szavakban a szabadságharcát vívja–eladta a külföldi tőkének az országot, hazánk Európa összeszerelő üzemévé vált 2010 óta. Így egy rendkívül sérülékeny gazdaság jött létre. Ha az autógyárak eladásai csökkenek, annak súlyos következményei lehetnek hazánkra.
Az ország egyes térségeiben kis túlzással középkori körülmények között élnek a magyar emberek
És ne gondolja senki, hogy csak a romákról van szó. Rengeteg honfitársunk él emberhez méltatlanul. Aki járt Észak-Magyarország vagy éppen Kelet-Magyarország elmaradott térségeiben láthatta a mindennapi nyomort, a „láthatatlan” Magyarországot. Találkozhatott az üresen maradt, düledező házakkal, ott már a CSOK sem segít.
8forrás: nepszava.hu)
Szerző
Friss
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…