Török Gábor: a hősi halottaknak általában nincs túl nagy jövőjük a politikában

Ahogy arról egy gyorshírben beszámoltunk,  Török Gábor politológus kétrészes  interjút adott a Heti Világgazdaság online oldalának. Az elemző a beszélgetés első felében az év legfontosabb hazai politikai eseményének, az áprilisi parlamenti választásoknak az  esélyeit, a lehetséges következményeket latolgatta.

A sikeres politikai üzenet, nem csak lelkesítő, de hihető is

Török szerint mai tudásunk alapján nem lehet kérdés, hogy a Fidesz nyeri-e a választást, a győzelem mértéke azonban nagyon is. Nagyon nem mindegy, hogy kétharmada lesz, abszolút vagy esetleg csak relatív többsége:

„Olyan léptékű a Fidesz előnye négy hónappal a választás előtt, hogy nem tudom elképzelni, hogy bármely párt listán megelőzze. Az egyéni választókerületek egy jelentős részében viszont egyáltalán nem lefutott a választás. Ha igaz az, hogy a kormány maradását és a kormányváltást akarók tábora közel azonos nagyságú, akkor a választókörzetek egy részében ma is többségben vannak azok, akik a Fidesz bukását akarják. Ha az ellenzék erre létre tud hozni valamilyen koordinált jelöltállítási struktúrát, vagy a kormányváltást kívánó választók egy része maga elvégzi a feladatot, és pártszimpátiája ellenére kiválasztja a legesélyesebb ellenzéki jelöltet, akkor itt még lehet meglepetés, előfordulhat, hogy a Fidesz megnyeri ugyan a választást, de nem lesz a sokak által jósolt kétharmada, vagy akár még abszolút többsége sem. ”

Török Gábor úgy véli, a részvételi arány kulcskérdés. Az ellenzék kommunikációs feladata az lenne, hogy elhitesse a választókkal, hogy van tét. Ugyanakkor reális tétet kellene megfogalmazni, olyat, ami nem csak lelkesítő, de hihető is ahhoz, hogy a szavazók elmenjenek voksolni. A reális tét az ellenzék számára, hogy ne legyen abszolút többsége a Fidesznek:

„Az ellenzék helyében én erről beszélnék, ennek a súlyát és jelentőségét próbálnám a szavazókkal megértetni. Az, hogy nincs egyértelműen kiemelkedő ellenzéki szereplő, nagyon kedvező a Fidesznek. Van több közepesen érdektelen ellenzéki miniszterelnök-jelölt, és kétségtelenül egy sincs, akiről a választók egyöntetűen azt gondolnák, hogy ő az első számú kihívó. 2014-ben nem ez volt, ott egyértelműen kiemelkedett a baloldal.”

Az elemző nehezen hiszi, hogy a Fidesz képes lenne arra, koordináltan irányítsa az ellenzéki bénaságot. Ám kétségtelenül könnyű elképzelni, van szándék arra, hogy ne hagyja maguktól alakulni az eseményeket az ellenzéki térfélen:

” Ehhez nem feltétlen kellenek megfizetett emberek, a nyilvánosságot is lehet az érdekeik mentén irányítani. Az ellenzék bénasága bizonyos értelemben még mindig a 2010 előtti korszak következménye, és a politikai aszimmetria nem is hungarikum.” /……./  „Mindenesetre a Fidesz a választási rendszer reformjával egy megoldatlan szituációba vitte őket, amin azóta is pörögnek. Olyan az ellenzék, mint a mókusok a mókuskerékben: aranyosan, kitartóan és reménytelenül taposnak, miközben néha kiesik belőle valaki.”

Az  MSZP a parlamentbe jutásért küzd

Az MSZP, Karácsony Gergely személyében kapott a miniszterelnök-jelölti versenyben egy népszerű arcot ahhoz, hogy biztosan be tudjanak kerülni a parlamentbe, feltéve, ha nem közös listát állítanak:

„A hősi halottaknak általában nincs túl nagy jövőjük a politikában. Így viszont lehet, hogy valamelyest tud húzni az MSZP lefelé tartó népszerűségén, és ha így lesz, senki nem fog totális kudarcról beszélni vele kapcsolatban, ráadásul megtartja az esélyét arra, hogy a jövőben is számoljon vele a baloldal.”

A politológus nem tudja milyen lépések következnek a választások után, de szerinte demokrácia van Magyarországon, és az is marad. Ha egy szabad választáson érdemi politikai-hatalmi változást lehet elérni, márpedig hazánkban lehet, akkor azt gondolja, hogy a rendszer nem diktatúra, inkább demokrácia. Hozzátette a Fidesznek nincs szüksége újabb kétharmadra:

„De miért kell kétharmad a nyilvánosság leépítéséhez, pontosabban uralásához? Ahhoz leginkább sok pénzre van szükség. Meg kell venni mindent. Ehhez önmagában talán hatalom sem kell, bár a rendszer fönntartásához kétségtelenül kell az állami hirdetéspiac. Kétharmad esetén inkább arra kell számítani, hogy előveszik az elmaradt vagy új igényként felmerülő közjogi ötleteket.”