A fake news anatómiája – Agymosottá válunk, és nem tehetünk ellene semmit?-

Ha egy hazugságot sokszor ismételgetnek, elhisszük. Ráadásul az álhírek hatszor gyorsabban terjednek, mint az igazság. Ezeket a pszichológiai alaptételeket immár a kormányzati kommunikációban is alkalmazzák. Az éppen aktuális központi „sorvezető” milliókkal hitetheti el azt, amit éppen el akarnak hitetni. És nem tehetünk ellene semmit.

Lássuk miből élnek!

A Science magazinban most megjelent tanulmányban, a Twitteren 2006 és 2017 között megosztott több millió tweeten vizsgálták az álhírek és igazság terjedésének sebességét és egyéb dimenzióit. A vizsgálatuk igazolta és alátámasztotta a sejtést:

az álhírek átlagosan hatszor gyorsabban értek el 1500 embert, mint az igaz hírek. Ráadásul sokkal nagyobb aktivitásúak is voltak ezek a bejegyzések: többen kedvelték és többen is szóltak hozzá, mint egy igaz hírhez.

Mint arról a humbug.blog.hu a Szkeptikus Társaság hírére hivatkozva beszámolt: azt is megvizsgálták, hogy kik voltak a legtöbb megosztást generáló felhasználók.

Meglepő módon, a Twitteren, nem a sok követő számú híroldalak jártak élen a hamis hírek terjesztésében, hanem éppen ellenkezőleg: a kis követőszámú, baráti társaságot maguk köré gyűjtő felhasználók.

Ennek nyilván pszichológiai okai vannak: barátainktól, ismerőseinktől könnyebben elfogadjuk az állításokat, mint személytelen híroldalaktól, kötődjünk azokhoz vagy értsünk egyet a nézeteikkel bármennyire is.

Az álhíreknek a technikai mellett pszichológiai okai is vannak

A vizsgálat rávilágít tehát arra, hogy az álhíreknek nem csak technikai oldala van, hanem egy pszichológiai is amiről előszeretettel sokszor, sokan megfeledkeznek, ezért nem lehet pusztán technikai megoldásokkal csökkenteni az álhírek terjedésének sebességét.

Az kell, hogy sokkal kritikusabbak legyünk a hírekkel, megosztásokkal, információkkal kapcsolatban, hogy ne higgyünk el mindent csak azért, mert családtagunk, barátunk, rokonunk mondja.

A Portfolio írása szerint tudományosan igazolták, hogy a hazugságok nemcsak gyorsabban terjednek, hanem mélyebbre is hatolnak és sokkal több embert érnek el, bármilyen témáról is legyen szó.

A politikai hazugságok pedig mindenkinél erősebbek egy frissen publikált kutatás szerint. Ezt a jelenséget nem bizonyos országok vagy robotok irányítják, hanem feltehetően maga az emberi viselkedés. Egyszerűen annyira szeretünk színes újdonságokat megosztani, hogy azzal a valóság már nem tudja tartani a lépést.

Rendkívüli kormányinfó – A Kurírkacsa (Ál)Hírügynökség közleménye

Az elmúlt évek eseményei bebizonyították, hogy az információs forradalom egy sor nem kívánatos jelenségnek is szabad teret engedett. Hazugságok egész hada kelhetett versenyre az igaz hírekkel, sőt óriási hátszéllel tehették mindezt:

A hazugság lényegesen gyorsabban terjed, messzebbre jut, mélyebbre hatol és nagyobb közösséget ér el, mint az igazság. Ráadásul ez az információk minden fajtájára igaz, legyen szó tudományról, pénzügyi kérdésekről vagy városi legendákról. Egy téma ugyanakkor kitűnik a többi közül: a politikában kimagasló fölénnyel üti ki az igazságot a hazugság.

A gyorsaságot tekintve is teljes a hazugság győzelme: egy igaz hírnek általában hatszor annyi időre volt szüksége 1500 ember eléréséhez, mint egy hamisnak. Sőt, 20-szor annyira, hogy azonosan mélyre hatoljon a közösségi hálózatban. A kategóriák közül pedig a politikai híreknél látták a hazugságok legnagyobb előnyét, azok ugyanis háromszor gyorsabban értek el 20 ezer emberhez, mint bármi más.

A valóság szürke és bonyolult a hazugság színesen egyszerű

A kutatók arra is megpróbáltak választ találni, hogy mégis mitől lehetnek ennyire népszerűek a hazugságok. Úgy találták, hogy az álhírek gyakrabban jelentettek újdonságot az emberek számára, mint az igaziak, és ez nagyban hozzájárulhatott a gyors terjedésükhöz. Az emberek tehát úgy tűnik, hogy jobban szeretik az unalmas valóságnál a színes és szórakoztató hazug újdonságokat.

A kampány finisében tehát jó, ha tudjuk: agymosottak lehetünk, ha nem vigyázunk. Megismételjük: agymosottak lehetünk, ha nem vigyázunk. Tehát agymosottak lehetünk, ha nem vigyázunk. És még valami: erről sem az ENSZ, sem Soros nem tehet. Legfeljebb a migráncsok…

Illusztráció

Semjén, az állat(kert)barát