Kerítésen innen
A „felelős” kormány átadja a rossz zsaru szerepét az iskolaigazgatóknak
Sikerült addig csűrnie-csavarnia az Orbán-kormánynak a köztudatba bedobott pedagógusértékelési ötletét, amíg minden felelőséget rálőcsöltek az intézmények vezetőire és az iskolaigazgatókra, így moshatják kezüket, hiszen ők csak ötleteltek…. Hamarosan elindul a pedagógusok teljesítményértékelésének tesztüzeme, de az eredeti elképzelésekhez képest komoly elmozdulás történt jutalmazás kérdésében, mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Sikerült addig csűrnie-csavarnia az Orbán-kormánynak a köztudatba bedobott pedagógusértékelési ötletét, amíg minden felelőséget rálőcsöltek az intézmények vezetőire és az iskolaigazgatókra, így moshatják kezüket, hiszen ők csak ötleteltek…. Hamarosan elindul a pedagógusok teljesítményértékelésének tesztüzeme, de az eredeti elképzelésekhez képest komoly elmozdulás történt jutalmazás kérdésében, mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Kedves Nebulók és szüleik!
Kéretik figyelemmel lenni arra, hogy a tanároknak ezentúl nem kizárólag tudásuk átadása a feladata, sokkal inkább az, hogy a Pintér Sándor vezette minisztérium követelményeinek megfeleljenek és bekerülhessenek abba a 25%-ba, akik jó minősítéssel megtarthatják fizujukat. Ne feledjük: 2023-at írunk, Európa közepén vagyunk, az Unió tagjaként prosperálunk és a jövő generációjáról van szó! – írtuk egy hete. Ez alatt az idő alatt sikerült elvégezni a megfelelő „méréseket”, amiből kiderülhetett a döntnököknek, hogy nem éri meg nyiltan beleállni a terv azon részébe, hogy fizetéselvonást alkalmaznak a vizsgázó tanerő lemaradóinál, így megoldják sumákban.
A nagy ötlet: egymást utálják, ne a kormányt
Horváth Péter elmondta, hogy az a 25 százalék, amely a legjobb minősítést érdemli ki a teljesítményértékeléskor, mindenképpen kap valamilyen többletjuttatást. Viszont azok is kaphatnak jutalmat, akik legalább 70 százalékos teljesítményt érnek el.
Azt, hogy ez a jutalom mekkora legyen, az intézmény vezetése döntheti el.
Korábban volt olyan terv is, hogy annak a 25 százaléknak viszont, amely a legrosszabbul teljesít, elvonnának a fizetéséből. Ez az elképzelés azonban annyira negatív fogadtatást kapott, hogy elvetették. Horváth Péter hangsúlyozta:
kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen, ha viszont az intézmény vezetője – valamilyen oknál fogva – úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor erre van lehetősége. De ez nem kötelezettség.
Még egy lapáttal…
Közölte azt is, a teljesítménycélokat nem központilag, a minisztériumban határozzák majd meg,
ez az intézményvezetők és a tanárok közös feladata lesz.
Vagyis
„a pedagógus fogalmazhat meg a saját maga számára célokat, mint ahogy egyébként eddig is megfogalmazott ilyeneket a munkája során. Csak korábban ezeket a célokat nem rögzítették és nem ellenőrizték az elérésüket egy év elteltével.”
Ilyen teljesítménycél lehet például az, hogy hány gyerek tud továbbtanulni, vagy hánynak sikerül nyelvvizsgát tennie. De az is cél lehet egy tanárnak, hogy milyen sok diákja vesz részt tanulmányi versenyeken, vagy esetleg az, hogy a pedagógus az iskola segítségével hány ilyen megméretést szervez. Cél lehet egy magyarszakos tanárnak az is, hogy elviszi az osztályát színházba, míg egy történésznek egy múzeumlátogatás megszervezése.
