A karácsonyi hajrá meghozta a „rabszolgatörvény” beélesedését

Elfogadása után szinte minden vállalkozás életre, halálra esküdözött, hogy nála nem vezetik be az erkölcstelen törvényt. Nem kellett sokat várni, máris egyre többen szegik meg eredeti fogadalmukat, köztük sok a kis és közép vállalkozás.

Szabad, vagy rabszolga

A törvény elfogadása körüli spontán társadalmi vitában szinte egyhangú volt a vélemény, hogy azt a nagy német autógyárak kérésére terjesztette be a kormány.

A Magyar hangban Facsinay Kinga Rabszolgatörvény: Magyarok sanyargatnak magyarokat című cikke úgy fogalmaz, hogy:

A nagy autógyártóknál a szakszervezet még nem tapasztalt ilyen törekvést, de az alvállalkozóik körében már igen. Minél lejjebb helyezkednek el az egyes cégek az értékláncon, annál nagyobb a nyomás. Van, ahol kifejezetten összekötötték a 13. havi bérrel a túlóra kérdését. De sokszor nem is kell különösebb nyomást gyakorolniuk a cégeknek, mert a dolgozók keveset keresnek.

A szakszervezetek, nem is magán s tényen a törvény adta lehetőség alkalmazásán lepődnek meg annyira, mint azok körén akik alkalmazzák.

„Ahol jelen van a Vasas, ott a szervezetek mintegy 10 százaléka jelezte eddig, hogy tapasztaltak már nyomást a munkáltató részéről. Ez valamivel több mint húsz céget jelent, tehát nagyjából 12–15 ezer alkalmazott bizonyosan olyan munkahelyen dolgozik, ahol a 400 óra túlmunkára próbálják rávenni őket, és ez a szám valószínűleg nőni fog” – Áll a cikk folytatásában

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük