Koronavírus
A koronavírusról a megkérdezett magyarok ötöde vallja: a “kínaiak” szabadították rá a világra!
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 17 – 21. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a koronavírus társadalmi és politikai hatásait.
A koronavírus-járványról a megkérdezettek 100 százaléka hallott,
és háromnegyedük szerint hazánkban is tömegessé fog válni a koronavírussal fertőzöttek száma, azonban mindössze a megkérdezettek harmada tartja valószínűnek, hogy elkapja a vírust, és majd’ kétharmad azt gondolja, hogy valószínűleg nem kapja el. A megkérdezettek 16 százaléka nagyon, 45 százaléka pedig kicsit fél attól, hogy elkapja a koronavírust és beteg lesz – 39 százalék nem fél ettől. A válaszadók kétharmada szerint hazánkban a korlátozó intézkedések két-három hónapig fognak tartani, 17 százalék szerint egy hónapig, míg minden tizedik megkérdezett szerint akár fél évig is. Kijárási tilalom valamilyen szintjét tízből kilencen, majdnem ennyien a nagyobb (nem élelmiszer) boltok, plázák bezárását is elképzelhetőnek gondolják. Az idősek karanténba helyezését kétharmad szükségesnek látja, legkevésbé a 60 év felettiek, és a nyugdíjasok. Tízből négyen úgy tudják, hogy Kína egyik tartományában állatról átterjed emberrel, majd onnét szét a világban. Tízből ketten úgy gondolják, hogy a “kínaiak” szabadították rá a világra, míg tízből egy fő szerint az “amerikaiak” szabadították rá Kínára, és onnét elterjedt.
Leginkább a nők (20 százalék),
a 60 év felettiek (26 százalék), és a nyugdíjasok (25 százalék) akik nagyon félnek attól, hogy elkapják a vírust. A férfiak közel fele (47 százalék), a 30 alattiak több mint fele (54 százalék), illetve a vállalkozók, valamint a tanulók (62 és 57 százalék) nem félnek a vírustól, és az általa okozott betegségtől.
A válaszadók háromnegyede szerint várható a települések közötti forgalom korlátozása (73 százalék), illetve az idősek kötelező karanténba helyezése (71 százalék). Ám mindössze tízből hatan (58 százalék) várják a tömegközlekedés leállítását. Az idősek kötelező karanténba helyezését majd’ háromnegyed (71 százalék) tartja elképzelhetőnek — leginkább az alkalmazottak és a tanulók (80, illetve 76 százalék). Ám legkevésbé a nyugdíjasok, mindössze felük (54 százalék) tart valószínűnek egy ilyen, őket érintő korlátozó intézkedést.
Legkevésbé a közlekedés korlátozását látják szükségesnek a válaszadók. A települések közötti forgalom korlátozását tízből hat fő (58 százalék) gondolja szükségesnek, míg a tömegközlekedés leállítását a megkérdezettek kevesebb mint fele (47 százalék, 52 ellenében) – így a vizsgáltak közül ez az egy, amit a többség nem tart szükségesnek.
Az idősek karanténba helyezését kétharmad (66 százalék) szükségesnek látja. Leginkább a 30 év alattiak és a vállalkozók (76, illetve 87 százalék), míg legkevésbé a 60 év felettiek, és a nyugdíjasok (55, illetve 49 százalék).
A koronavírus eredetével kapcsolatban vegyesek a vélemények
Tízből négyen (38 százalék) úgy tudják, hogy Kína egyik tartományában állatról átterjed emberrel, majd onnét szét a világban. Tízből ketten (19 százalék) úgy gondolják, hogy a “kínaiak” szabadították rá a világra, míg tízből egy fő (8 százalék) szerint az “amerikaiak” szabadították rá Kínára, és onnét elterjedt. Tízből három fő (29 százalék) szerint egyéb módon jött a vírus.
Leginkább az MSZP-P szavazók, a vállalkozók és az egészségügyben dolgozók (77, 72, 55 százalék) tudják úgy, hogy állatról emberre terjed a vírus, legkevésbé az Fidesz szavazók, a nyugdíjasok, és az oktatásban dolgozók (34, 33, 35 százalék).
Az a gondolat, hogy a “kínaiak” szabadították rá a világra leginkább a mezőgazdaságban, az iparban, és a kereskedelemben dolgozok körében népszerű (26-26 százalék). Az viszont, hogy az “amerikaiak” szabadították rá Kínára, és onnét elterjedt, a vendéglátásban dolgozók, az inaktívak, és a Jobbik szavazók (21, 14, 14 százalék) körében terjedt leginkább el.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. március 17 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
Szerző
