Connect with us

Kerítésen innen

A leányzó és az ő fekvése: Dr. Karsai szerint Novák Katalin lemondása alkotmányellenes

Papír van arról, hogy ki a főpolgármester - Döntött a Kúria
Megosztás

Alkotmányellenes Novák Katalin köztársasági elnök lemondása, pontosabban annak országgyűlési elfogadó nyilatkozathoz kötése. Még akkor is, ha az Országgyűlés véglegesen nem tudja megakadályozni az elnöki lemondást – írta hétfő esti posztjában dr. Karsai Dániel alkotmányjogász.

A mentőöv?

„Pontosabban, a lemondás országgyűlési elfogadó nyilatkozathoz kötése. Még akkor is, ha az Országgyűlés véglegesen nem tudja megakadályozni az elnöki lemondást. A dolog majdnem kiszúrta a szemem, de eddig nem vettem észre. Nyilvánosan sosem ismerném ezt be, de kiváló ügyvéd kollégám, dr. Kiss Dániel hívta fel rá a figyelmem. (Tudják, ő az a kollégám, aki nem csak alkotmányjogból (is) felkészültebb nálam, hanem jófej is, a Bliss Alapítványnak adományozott egy szuper elektromos fűtőtestet.)

Az alkotmányjogi probléma lényege a következő:

Az Alaptörvény értelmében az elnöki megbízatás megszűnik az elnök lemondásával. Pont. Ehhez képest a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény szerint a lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata kell. Az Országgyűlés 15 napon belül döntése megfontolására kérheti az elnököt. Ha a köztársasági elnök hajthatatlan, az Országgyűlésnek a lemondását tudomásul kell vennie.

A jogállási törvény egyértelműen módosítja az Alaptörvényt. Márpedig Alaptörvényt sem feles többséggel, sem törvénnyel nem lehet módosítani. Ebben az esetben viszont egyértelműen bújtatott Alaptörvény-módosítás történt, ami alkotmányellenes. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt ezt a szabályt nem lehet megsemmisíttetni az Alkotmánybírósággal.

Ugyanakkor van mód az alkotmányellenes helyzet orvoslására

Az Országgyűlésnek mindenfajta vita nélkül egyből el kell fogadnia Novák Katalin lemondását. Majd a lehető legkorábbi időpontban törölni a jogállási törvényből az Alaptörvénybe ütköző szabályozást.

Turbulens időket élünk közjogi szempontból, de ígérem, ma már nem posztolok többet. Hajnalban nem tudtam megnézni az NFL-döntőt, ma este fogom felvételről. Az Így jártam anyátokkal ikonikus 2. évad 2. részének szereplőivel ellentétben nekem sikerült nem megtudnom az eredményt. Úgyhogy nyugodt szívvel zárhatom azzal soraimat, hogy Hajrá Vasas, hajrá Angyalföld!”

A kommentekből….

„Slendrián jogszabályalkotás és alkalmazás jellemzi a Nemzeti Elhülyülés Rendszerét!”

„…egy szempont, amelyet immár több, mint tíz éve fenntartok: maga az alaptörvény joghatályosan nem létezik. Ugyanis, amikor az alaptörvényt megalkották, akkor a megalkotása során a törvényalkotó a jogalkotás szabályrendszerét, előírásait szabályosan negligálta. Felülírta, mellőzte, figyelmen kívül hagyta, átlépett rajta, megtagadta annak betartását, egyszerűen nem létezőnek tekintette. Márpedig, amit nem jogszerűen alkotnak meg, a jogalkotás előírásait maradéktalanul betartva, az jogszerűen nem jön létre. És az alaptörvény esetében szinte minden olyan jogalkotási szabályt megszegtek, amelyek betartása hiányában sem az alaptörvény, sem más törvény joghatályosan nem jött, nem jöhetett létre. Következésképp, egy joghatályosan nem létező alaptörvény alapján nem lehet legitim köztársasági elnököt választani. Éppen ezért alkotmányos keretek között sem Áder János, sem Novák Katalin soha nem volt legitim köztársasági elnök. A jogalkotás során a jogalkotási szabályok be nem tartása nem járhat semmilyen alkotmányos legitimációval.”

„De jó hogy valaki végre szakmai (és nem politikai) oldalról is bemutatja ezt a dolgot….mert a ferdítés nagyon megy a médiában, megalapozott szakmaiság nélkül. Köszönjük Dani, és további erőt és kitartást – főleg úgy hogy még ezzel is van erőd foglalkozni.”

„Teljes mértékben osztom Karsai Dániel álláspontját, tőle függetlenül ezt én magam is már más platformokon szóvá tettem. És ehhez felvetettem az Alkotmánybíróság 55/2004.(XII.13.) AB határozatát (amelyben az egyik indítványozó én magam voltam), amelyben megsemmisítette anno Medgyessy Péter esetében a lemondása kapcsán A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény azon előírását, hogy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával – harmincnapos lemondási idő megjelölésével – lemondhat megbízatásáról. Az Alkotmánybíróság akkori döntése szerint a lemondás időpontja és hatálya ugyanis ez esetben szétválik, ez pedig alkotmányellenes állapotokat okoz.”

„A jogszabályoknak nincs hierarchiája? Ha van, akkor nem egyértelmű, hogy ellentmondás esetén a magasabb rangú a meghatározó?
„Novák Katalin lemondása alkotmányellenes” – ez pedig még a levezetéséből sem következik, hisz az elnök lemondási jogát még ez a slendrián jogrendszer sem korlátozza.”

„Ez olyan szinten gáz, hogy el nem tudom mondani! És vajon lesz valakinek vér a pucájában, hogy akkor végigvigye ezt? Mert el tudom képzelni, hogy ha a gyökereken múlik, nem lesz kivéve ez a törvény sehonnan sem. De gyönyörűen mutatja megint csak az ország helyzetét, azt hiszem ennél jobban már nem is tudunk sírva nevetni rajta. Látja kedves Dániel, gondolom nem kívánta önmagának ezt a hírnevet olyan okból, amilyenből, de most tényleg jóra használja, és minket, egyébként a témában nem jártasakat is felvilágosít, pl. ilyenekről. Készen vagyok már ma reggel…”

Kapcsolódó

Szerző