Connect with us

Budapesti hétköznapok

A léptékváltó mutyik időszaka 2124-ig kitolva – Amikor Lázár János már csak rossz emléke lesz a magyar vasútnak, akkor is marad

A léptékváltó mutyik időszaka 2124-ig kitolva - Amikor Lázár János már csak rossz emléke lesz a magyar vasútnak, akkor is marad
Megosztás

Lázár János előrelátó figura és most, hogy a regnáló építési- és közlekedési miniszteri rangban kapja tőlünk a javadalmazását, igyekszik is minden tőle telhetőt megtenni értünk. Ezt bizonyítja többek között a kastélybérbeadási programja, a multi-ebrudálási kísérlete, a rádió ikonikus épületének le-, majd „felrombolása”, stb.

Lázár 2124-ig tervez

„Évszázadra szóló ingatlanpanama készül Budapest legnagyobb pályaudvarain: Lázár János utasítására a MÁV 99 évre adná ki a teljes Déli, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanhasznosítását 7, azaz hét oldalas pályázati kiírásokkal. Január végén zárul is a pályázat, és tavaszra már gyorsan ki is szerződnék 2025-től 2124-ig az összes budapesti pályaudvar ingatlanait és környezetüket…”

– kezdte bejegyzését Vitézy Dávid.

Szia Uram „sok pont nulla”

„A magáncég “az épületek használatáért, hasznosításáért nem fizet ellenértéket” – tehát ingyen kapja meg az ország legértékesebb pályaudvarait 99 évre. Ugyanakkor ezért cserébe nincsenek elvárt fejlesztési garanciák: a kiírásokban nem szerepel semmilyen városfejlesztési vagy vasútfejlesztési előírás, így a magáncégek szabadon gazdálkodhatnak az ország legértékesebb vasúti ingatlanaival.

A Lázár-minisztérium máris félrevezető kommunikációba kezdett, amikor szombati közleményükben azt állították, hogy a pályázatok célja csupán az állomásépületek felújítása. A kiírások azonban teljesen másról tanúskodnak.

Ha valóban a felújítás lett volna a cél, nem lenne szükség arra, hogy a pályaudvarok közvetlen környezetét, 15-30 hektáros területeket, a magáncégek kezelésébe adják.

A minisztérium azt is közölte a 24.hu kérdésére, hogy a pályaudvarok tulajdonjoga megmarad állami kézben, azonban

a kiírások világosan részben magántulajdonú projektcégekről és az azokba apportált MÁV-ingatlanokról beszélnek.

A kiírások semmilyen megkötést nem tartalmaznak a város fejlesztésére és a jövőbeni vasúti forgalomra, funkcionalitásra vonatkozóan. Sőt, ami a legnagyobb baj:

azt sem tartalmazzák, a pályázók hol és mit fejlesszenek ezeken a hatalmas területeken, amelyek kiterjedése összesen 89 hektár, vagyis meghaladja a szűken vett Belváros méretét. “Természetesen” a pályázatot sem a kerületekkel, sem a Fővárossal nem előzte meg semmilyen egyeztetés.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

A pályázati kiírás 99 évre magánkézbe adná a posztban szereplő hivatalos térképek szerint:

  • 1. A Nyugati pályaudvar teljes történeti csarnokát, a pályaudvar teljes vasútüzemi területét, a Podmaniczky utca menti beépítetlen sávot (a korábbi kormányzati negyed telkeit), a Dózsa György útig, semmibe véve a korábbi nemzetközi tervpályázaton ide készült világszínvonalú város-, vasút- és közparkfejlesztési tervek eredményeit.
  • 2. A Keleti pályaudvar teljes történelmi csarnokát és Kerepesi útig tartó területét, beleértve a Verseny utca melletti kocsijavító műhely területét is.
  • 3. A Déli pályaudvar teljes területét és a Mészáros utca menti területeket, minden vasútüzemi területet a Hegyalja út és a Krisztina körút között.
  • 4. A Kelenföldi pályaudvar teljes területét, valamint a Volán-pályaudvartól délre fekvő, rendkívül értékes fejlesztési területeket (melyek akár iroda-, akár lakásépítésre, de akár egy új budai központi kórház számára is alkalmasak lehetnének).

Ha mindez végbemegy,

az állam majd alkudozhat egy magánbefektetővel, ha bármit szeretne módosítani a vágányok elrendezésén, esetleg bővítené a vasútállomás utasforgalmi tereit, átépítené a vasútvonalat, egyáltalán foglalkozna saját utasai érdekeivel.

Gondoljunk bele,

amikor Lázár János már csak egy rossz emléke lesz a magyar vasútnak, esetleg újra lesznek uniós pénzek, netán tényleg olimpiát rendezünk, és újra felmerül egy európai fővárosokhoz méltó vasúti alagút megépítésének terve, azzal szembesül majd az utókor: sem a Nyugati szükséges kétszintűsítése és átépítése, sem a Déli megszüntetése nem megy súlyos, évtizedekre szóló kártérítés és a pályaudvart 2124-ig kezelő magántulajdonú ingatlancég beleegyezése nélkül. (…)

Ezeken a budapesti területeken valóban óriási fejlesztési potenciál szunnyad, a használaton kívüli vasúti területeken

  • hiányzó intézményi és lakófejlesztéseket,
  • új parkokat,
  • a Nyugati mögött akár Budapest új kongresszusi központját,
  • Kelenföld mellett akár az új budai szuperkórház ideális helyét is meg lehetne találni.
  • A Déli helyén egyszer a jövőben, ha megépül az alagút, óriási városfejlesztési potenciál kínálkozik.

Egy hárommilliós városrégió kulcsterülete és a várost kiszolgáló nagy pályaudvarok sikeres fejlesztése azonban csak a közérdek által vezérelten történhet. A közérdek kikapcsolásával, kizárólag profitérdekek mentén jó vége egy ilyen léptékű városfejlesztésnek nem lehet. Azt remélhettük, hogy a rendszerváltás zavaros átmenete után ezt Magyarország megtanulta.

Lázár János mostani lépéséből ismét az látszik: ő valami egészen mást tanult a rendszerváltást követő mutyik időszakából, és nem csak visszahozná azokat, hanem léptéket is kíván váltani.”

– zárul Vitézy bejegyzése.

Szerző