A magyar bíráskodás tekintélyének lerombolása – a Kúria szégyene

Ezt követte el a Kúria, amikor ítéletével példátlan módon rátámadt a szólás és véleménynyilvánítás szabadságára – ahogy azt már meg is írtuk, itt lehet olvasni róla.

Az ember csak áll és néz

– és elgondolkodik a mai hatalom és a neki alárendelt „igazságszolgáltatás” működéséről, annak sötét titkáról. A titok pedig nem egyéb, mint hogy nincs értelme, nem is lehet vele racionális alapon vitatkozni. Akik szerint így kell értelmezni a „nemzeti méltóság” különben nagyon is gyanús fogalmát, azok egyszerűen hisznek – vagy valamiért úgy tesznek, mintha hinnének.

Az ítélet nyelvi szempontból rokonítható Gulyás Gergely kijelentésével:

mindenki tudja, hogy bizonyos mutánsok ellen a kínai vakcina a leghatékonyabb…

Ez a szöveg ellentmond minden tapasztalatnak – nem is lehet vele értelmesen vitatkozni. Mondhatod, hogy a hatékonyságról mondottak akár meg is felelhetnek a valóságnak, de az biztosan nem igaz, hogy mindenki tudja – akik hisznek, nem figyelnek rád, vagy csak annyira, hogy gyalázzanak.

Vagy nézzük az „egyetemi modellváltást”: nyomják a hantát folyamatosan az intézmények önkéntes jelentkezéséről: akikhez szólnak, mindent elfogadnak, a többiek pedig nem léteznek, vagy nem részei a nemzetnek. Hogy miért a nagy sietség, nem kötik az orrodra…

Brüsszel és Soros

Hasonló a helyzet az oltásellenes, Brüsszel és Soros érdekeit kiszolgáló moslékkoalíció emlegetésével – és tulajdonképpen mindennel, amit a hatalom kommunikál. Hogyan is volna értelmezhető az a nemzeti méltóság, amelyet egy publicisztikával szemben két ismeretlen ember és nagyon is ismert nemzeti ügyvédjük képviselne..? Két embert, kik ráadásul nevüket is vállalnák, én is tudnék szerezni, ügyvédet is, hogy bizonyítsuk: a valós nemzeti érdek, a valós nemzeti méltóság azt követeli, hogy érvényesüljön a szólás, a véleménynyilvánítás szabadsága.

A bíróságtól meg azt, hogy legalább általános iskolai fokon képes legyen egy szöveget értelmezni…

Ez az ítélet a kirekesztő nemzetfogalmon alapuló döntés iskolapéldája –  „Brüsszelben” hivakozni fognak rá mindig, ha az orbániai igazságszolgáltatás függetlensége kerül szóba; de évtizedek múltán is elrettentő példaként emlegetik majd minden polgári demokráciában.