Kerítésen innen
A miniszterelnöknek ezt is sikerült Indiában kibekkelnie: hiába mondta, hogy ‘kampó’, mégis jöhetnek vendégmunkások a Fülöp-szigetekről
Zseniálisan választotta meg kéthetes távollétét Orbán Viktor miniszterelnök, hiszen ez idő alatt lezavarják az itthon maradott „hátvédei” az aktuálisan kínos dolgait. Megúszta, hogy csípőből kelljen reagálnia Rogán Antal „vegzálására”, Trump haverja hagymázas bejelentéseire és most azért sem kell magyarázkodnia, hogy „mondásával ellentétben”, hogy lehet az, hogy a Fülöpszigetekről exportált munkavállalókat továbbra is szeretettel várja Magyarország.
Mit is mondott a miniszterelnök?
„Magyarország a magyaroké, nem szeretném, ha vendégmunkás országgá válnánk, mint ahogy migráns országgá sem”
-írta aranyvasárnapi posztjában Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette:
„Ezért nem engedjük be a migránsokat, és vendégmunkásokból is csak annyit, amennyire szükségünk van. Nem szeretnénk úgy járni, mint néhány másik ország polgára, aki nem figyel oda, és tíz év után azt veszi észre, hogy utazik a metrón és ismeretlen emberek vannak körülötte. Hazamegy, és azt látja, hogy mások élnek ott, mint korábban. És akkor felteszi a kérdést, hogy ugyan, ezt ki engedte meg? A nyugat-európai élet ma erről szól….”
Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy
azok az országok, amelyek nem egyeztek meg Magyarországgal arról, hogy visszafogadják majd az ideérkezőket, „annak január 1-től kampó. Onnan mi vendégmunkást nem fogadunk be”. „Rögtön leesett tíz ország a listáról, talán még több is. Január 1-től számos országból nem lehet Magyarországra hozni vendégmunkást”
– mondta Orbán, de szerinte
ezen senkinek nem kell meglepődnie, mert erről ők szóltak előre.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Karácsony napján….
A Magyar Közlönyben kiadott rendeletben erősítette meg
a kormány, hogy szigorít a vendégmunkás-törvényen jövő év január 1-től.
Ez alapján egyrészről nem elégszik már meg a kormány azzal, ha a vendégmunkás hazájául szolgáló ország csak ígéretet tesz arra, hogy visszafogadja a munkást a tartózkodási engedély lejárta után. Másrészről pedig két országra szűkült azon országok listája, ahonnan fogad be Magyarország vendégmunkásokat:
- Grúzia
- Örményország
Az új lista érvénytelenítette az előzőt, amelyen szerepelt Grúzia és Örményország mellett többek között a Fülöp-Szigetek, Vietnám, Indonézia és Mongólia is.
Ehhez képest…
A Fülöp-szigeteki Köztársaságból is érkezhetnek vendégmunkások Magyarországra még annak ellenére is, hogy az országnak nincs visszafogadási megállapodása sem Magyarországgal, sem az Európai Unióval
– derült ki a csütörtök este megjelent Hivatalos Értesítőben közölt külügyminiszteri közleményből. A vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024 kormányrendelet szerint csak olyan, harmadik országból érkező vendégmunkás foglalkoztatható, akit adott esetben valamilyen nemzetközi egyezmény alapján haza lehet küldeni, ha lejár a magyarországi tartózkodása vagy ha törvénysértést követ el.
A Fülöp-szigeteki Köztársasággal azonban sem az EU sem Magyarország nem kötött ilyen egyezményt, a kormányrendelet viszont lehetőséget ad arra is, hogy akkor is foglalkoztatható legyen itthon egy vendégmunkás, ha hazájának nincs visszaküldési szerződése Magyarországgal.
A rendelet szerint ehhez az kell, hogy az adott országnak legyen Magyarországon valamilyen államilag elismert szervezete vagy irodája, ami
„kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér”.
Az ilyen országokról a külügyminisztérium vezet listát, amit a Hivatalos Értesítőben közöl.
Szijjártó Péter minisztériuma most közölte ezt a listát, és egyetlen eleme van, a Fülöp-szigeteki Köztársaság. Eszerint nekik van olyan irodájuk vagy szervezetük Magyarországon, amelyik adott esetben gondoskodik majd a fülöp-szigeteki vendégmunkások hazaküldéséről.
Szerző
