Banánköztársaság
A múltat végképp eltörölni
A 2010 óta regnáló kurzus elemi igénye a közösségi terek feldúlása, átrendezése. mindent eltörölni, ez a szlogen.
A korábban volt szokásos szobordöntés, eltüntetés helyett kifinomultabb módszerekhez folyamodtak. Már a „Nemzet Főtere” kialakításánál láttuk, hogy a Kossuth tér feldúlásához sikerült ideológiát is gyártani az 1944-es állapotok visszaállítása révén.
Először Károlyi Mihály szobrát sikerült eltüntetni
az Országház mellől, Varga Imre alkotása végül a szobrász szülővárosában Siófokon kötött ki. József Attila 1980-ban emelt szobrát pedig a rakpartra száműzték.
A Kossuth tér átrendezése kapcsán eltűnt a „Forradalom lángja”, ráadásul ezt az alkotást közadakozásból emelték, majd Mécs Imréék egy elhagyatott kőfaragó telepen találtak rá a forradalom lángjára. Végül két évvel ezelőtt egy II. kerületi kutyafuttató mellett állították fel Lugossy Mária alkotását.
A sornak még nincs vége,
hiszen a „Nemzet Főterére” időközben visszaállították gróf Andrássy Gyula bronz lovas szobrát, majd visszakerült a térre Gróf Tisza István monumentális emlékműve.
A restauráció sikeres volt, az illiberális magyar kormányzat a tér szétverésével és visszarendezésével egyben a Horthy-rendszerrel való azonosulását demonstrálta. A múlt lett a jelen, vagy még inkább a jövő.
A Vértanúk terén 1996-ban állították fel a hídon átkelő Nagy Imre szobrot.
A szoborállítás kezdeményezése Andrew Sarlós, ötvenhatos emigráns, kanadai üzletember nevéhez fűződik, aki 1994 nyarán jelentette be, hogy Nagy Imre emlékére születésének 100. évfordulóján szobrot kíván állítani a Szabadság téren. Sarlós felajánlásához csatlakozott Demján Sándor és Fehér Béla, akik a költségek nagy részét is magukra vállalták.
A hídon álló és az Országház felé tekintő életnagyságú bronzszobor
1996. június 6-i avatásán részt vett Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán házelnök, Demszky Gábor főpolgármester, Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Philip Séguin, a francia szenátus elnöke is.
Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepi beszédet követően a köztársasági elnök átnyújtotta az emlékmű alapító okmányát a mártír miniszterelnök lányának, Nagy Erzsébetnek.
Az új emlékmű átformálta a tér elnevezéséhez kapcsolódó értelmezést, mivel az az 1918–1919-es események vértanúinak emlékére 1934-ben felállított kompozíció után kapta a nevét két évvel később.
Senki nem gondolta, hogy az Orbán-kormánynak Nagy Imre szobra is útban lesz,
gondoljunk csak bele a miniszterelnök politikai karrierje éppen Nagy Imre és mártírtársainak 1989-es újratemetésén kezdődött.
Persze voltak már előjelek. Az Országgyűlés 2018. június 25-i ülésén Szávay István (Jobbik) azonnali kérdésében így fogalmazott: „Ha önök valójában antikommunisták lennének, akkor miért tartják fenn még mindig a Sztálin emlékét törvénybe iktató, a magyarországi németeket kitelepítő és a padláslesöpréseket elrendelő moszkovita gazember, Nagy Imre hamis kultuszát, miért nem takarítják el innen a szobrát a Parlament mellől a szoborparkba, és állítják oda vissza a helyére a Vörös Hadsereg, pontosabban a vörös terror áldozatainak korábban ott állt emlékművét? De önöknek még arra sem volt bátorságuk, hogy végre eltakarítsák a magyar szabadság teréről a Vörös Hadsereg díszoszlopát.”
A múltat végképp eltörölni vagy visszaállítani?
Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerdán jelentette be, hogy a Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának délelőtti zárt ülésén a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmek sorában elfogadták a Vértanúk tere beruházással kapcsolatos kérelmet is. Wachsler Tamás az ülés zárt jellegére tekintettel a megbeszélés részleteit firtató kérdésre nem válaszolt, ugyanakkor elmondta, hogy hamarosan megkezdődnek az előkészítő munkák, és várhatóan 2019 végére a megújuló Vértanúk tere a gyalogosoké lesz.
Az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében – a Vértanúk tere rehabilitációja során „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani”. Ennek megfelelően az 1934-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
A hatalmas kőpillér tetején egy kőkoporsó látható
A pillér előtt Hungária alakja áll, alatta a következő felirat olvasható: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”
A pillér hátoldalán egy izmos férfi vív sikeres harcot egy sárkányszerű szörnnyel. A férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust jelképezi. Alatta felirat: „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet” (A Fehér Ház itt a Fehér Ház Bajtársi Egyesületet jelöli)
Pekár Gyula: „Főméltóságú kormányzó úr! Kérem magas engedelmét arra, hogy erről a vértanú emlékről a lepel lehullhasson. Tizenöt golgotás esztendő múltán újra él nemzeti nemtőnk, s amint Hungária ez emlékmű hulló leple alól előtűnik, hogy ez ünnepi percben márványtestvérként lépjen oda a Parlamenti Kossuth tér többi szobrai közé, szívünk mélyéről a hála fohásza buzog fel a magyar gondviselés iránt.”
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=969#
Tizenegy és fél évvel később
„A Ságvári téren éktelenkedő Ellenforradalmár-emlékművet, amely az új, demokratikus Magyarország mártírjainak megcsúfolása volt, a főváros ifjúsága ledöntötte talpazatáról, hogy ezentúl eggyel kevesebb emlék őrizze a reakció hőseinek dicsőségét.”
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6020#
