A pannon bálna – Rab László összefoglalója a 14. hétről

A hét eseményei a szeretet jegyében teltek, kicsiny országunk minielnöke megfújta a kereszténység harci kürtjeit, és kissé hátrasimítva őszülő fürtjeit, behúzott hassal, inget a gatyakorcba dugva, ahogy mindnyájan indulni szoktunk állásinterjúra, azt találta mondani, hogy „az EU-nak annak idején kis teste volt és nagy lelke, de ez ma fordítva van.”

Magyarul, mert újabban Orbán Viktor mondásai mellé tolmácsként kell elszegődnünk, máma már kicsi az EU lelke, és nagy lett szegény nyomorultnak a teste. Még magyarabbul: kövér, mint a disznó. Vagy éppen: hájas dög lett ez a Brüsszel, de nincsen baj, jön a magyar bálna (merthogy a kampánynyitót, mely erősen hasonlított egy falusi disznóvágásra) a Bálnában tartották Budapesten. A hét pont(y)ot fölösleges ismételni, úgyis tudja mindenki a víz alá nyomott országban, hogy Soros, Juncker, Brüsszel.

Összegezve: Orbán Viktor megint beúszott a képbe. Oldalról fotózták, ami Juncker és Weber úr malmára hajtja a vizet, úgyhogy elképzelhető, hamarosan törvény születik arról, hogy a nagyhasú közméltóságú urakat a jövőben ne lehessen csak szemből fényképezni, bele kell ezt is venni Európa legnyitottabb, legsziklaszilárdabb alaptörvényébe.

Ízlene a cenzúra, mi?

Lerajzolta szeretett minielnökünket a szlovén Mladina hetilap, a póz nem túlságosan előnyös, kis huncut karlendítés is van benne, Agyarország ljubljanai nagykövete, Szilágyiné Bátorfi Edit nyomban tiltakozott: szerinte az újság „minden határt átlépett, felháborító és sajnálatos.” És arra kérte a szlovén kormányt (a sajtószabadság régi barátja, az ellenfeleit mindig tisztelő magyar kormány nevében), hogy „a jövőben akadályozza meg, hogy hasonló eset megtörténjen az országban.” Magyarul: cenzúrázzanak, mint a vöcsök.

Kiküldött tudósítónk jelenti a Mladina szerkesztőségéből hársfavirágzás idején. A hetilap munkatársai a levél tartalmának ismertetése óta egyfolytában röhögnek, némelyek fogják a hasukat, lassan már cikket se tudnak írni, mert állandóan vihognak, a karikaturisták pedig annyit tettek, hogy Orbán kezébe olajágat pingáltak, na jó, a trikolor karszalag ott maradt a karján.

Törvényre lehet számítani e tárgykörben is. Az efféle rajzokat a jövőben a magyar kormány jóváhagyása nélkül nem lehetne közölni. Az OÁREKNH (Orbánt Ábrázoló Rajzokat Ellenőrző Központi Nemzeti Hivatal) létrehozására már utasították Rogán Antalt, akit a pesti belvárosban értek el. A feleségét nézegette egy óriásplakáton.

Kásler és a Tinédzser l’amour

Örömmel észleltük, hogy a magyarok világméretű elterjedésével foglalkozó, az egészségügyi imádkozást felvirágoztató emberminiszter saját támogatási keretéből egymillió forintot adott Szandi új lemezére. A miniszter a XX. századi magyar zenét meghatározó, kísérletező kedvű énekesnő férjével, Bogdán Csabával szerződött az alkotói támogatásról, nem Koncert húros, ütőhangszerekre és cselesztára, hanem Szandi 20 lesz a címe a jubileumi CD-nek, amelyen minden bizonnyal helyet kap a zenei állóvizet egykor felforgató Tinédzser l’amour című kakofonikus szerzemény, ami korszakhatárnak számít, ezután már nem lehetett úgy énekelni, mint azelőtt. Külön öröm számunkra, hogy a kilencvenes években Szikora Róbert is írt Szandinak egy lemezt Tizennyolc címmel, igaz, ezt nem ismerjük, mert nem hallotta senki, de Kásler Miklós ízlésében megbízunk, ha valaki, ő aztán tudja, kit érdemes támogatni, kit nem. (A szerk. megjegyzése: Laci, a legfontosabbat kihagytad, Szandi Frufru szerepét játszotta a Hotel Menthol musicalben, most komolyan gondolod, hogy lehozzuk enélkül a cikket? Ne nagyold el, Szandi lovaglásban is sikeres volt, második lett galoppozásban, saját lovat is futtatott, nem tudjuk, mi lett vele, bízzunk benne, hogy nem virsliként végezte…).

Epedve várjuk a 15. hetet.

Hasonló

Az ország legalja: sötét történeteket tár fel az újságíró – Heti lapzsemle