A regionális középhatalommá válás rögös útján, avagy Orbán Viktor újabb fantazmagóriája

Arról ír a hvg.hu, hogy a sopronbánfalvai karmelita kolostorban tartott kormányülés után kérdezték a minisztereket arról, vajon milyen lépések vezetnek Orbán Viktor grandiózus tervének megvalósításához.

Hogyan leszünk regionális középhatalom?

A rövid videóban a távozó Szijjártó Péter külügyminiszter nem adott választ a kérdésre, sokkal készségesebb volt a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt szerint ehhez „olyan kitűnő kormányra van szükség, mint amilyen ma Magyarországnak van”. Semjén hozzátette: „Mindazok az áldásos döntések, amiket ez a nagyszerű kormán hozott.”

A távozó Lázár János úgy fogalmazott: „Számos lépést teszünk már 12 éve, elsősorban gazdasági-társadalmipolitikai jellegűeket. De amivel én foglalkozom, az például, hogy közlekedési értelemben Magyarország könynen megközelíthetú centrum funkciót be tudjon tölteni. Olyan gyorsvasutakat tervezünk, ami a Kárpát.medence nagyvárosait köti össze. Az az érdekünk, hogy Budapest össze legyen kötve minden regionális nagyvárossal, ennek jegyében épül a Budapest-Belgrád vasútvonal.”

Csák János kultúrális miniszter ugyanakkor nem találta a kocsiját és bevalotta ezt a kérdést nem lehet két percben megválaszolni.

„Fantazmagóra: Lehetetlen, megvalósíthatatlan elképzelés, hiú ábránd v. beteges képzelődés eredményeként keletkező ábrándkép, agyrém”

A nemzetközi kapcsolatok azokat az államokat nevezik regionális hatalmaknak, melyeknek egy adott földrajzi régión belül jelentős a befolyásuk. Európában ilyen: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország és Törökország.

Középhatalmaknak azokat az államokat nevezzük, melyek legfőbb sajátossága, hogy önállóan nem, csupán államcsoportokba szerveződve vagy a nemzetközi szervezeteken keresztül képesek a nemzetközi rendszer egészére hatni, ugyanakkor meghatározó szereplői lehetnek saját régiójuknak, emellett a nemzetközi hatalom egy-egy szegmensében régiójukon kívüli aktivitásuk is számottevő.

Ausztráliát, Kanadát és Svédországot éppúgy a középhatalmak sorában tarthatjuk számon, mint Argentínát vagy Malajziát.

Szóval Magyarország nem regionális hatalom és még csak nem is középhatalom.

Tálas Péter: A nemzetközi hatalmi viszonyok változása, geopolitikai következmények

Gulyás Gergely: a kormány tegnapi ülésének végén lemondott Varga Judit, Lantos Csaba, Varga Mihály, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor… – az egyetemi alapítványi tagságukról