Connect with us

Banánköztársaság

Ágoston László: Magyarország nem lehetett a vas és acél országa vas és acél nélkül, de lehetett volna a gógyi országa

Published

on

Ágoston László: Magyarország nem lehetett a vas és acél országa vas és acél nélkül, de lehetett volna a gógyi országa
Megosztás

Ágoston László énekművész, a Moltopera vezetője, zenei menedzser, marketing tanácsadó és blogger. A 2017-ben elhunyt T. Ágoston László író fia. A 2018-as országgyűlési választásokat követően hagyta el Magyarországot, jelenleg az Egyesült Királyságban, Bristolban él. Közösségi oldalán gondolkodott el arról mivé lehetett volna Magyarország és mivé lett….

Az út előre nem a „kanyarban előzés”….

„Van egy barátom, aki egy japán cégnek dolgozik

„a megoldhatatlan feladatok osztályán”

– amikor Japánban a mérnökök végleg elakadnak, elküldik Magyarországra a megoldhatatlannak hitt problémát, és tízből háromszor a magyarok megtalálják a megoldást.

Miért? Mert teljesen máshogy állnak hozzá

A magyar gondolkodás (bár szerintem ez igaz lehet a szomszéd népekre is) csavaros. Mi máshogy nőttünk fel, mint a nyugatiak. Más problémákkal, más társadalmi közegben, más szabályok szerint. Ennek aztán van rengeteg rossz oldala, de ugyanúgy előnye is.

Nem véletlenül mondták Hollywood hőskorában, hogy a magyar mögötted lép be a forgóajtón, de előtted jön ki.

Szerintem ebből lehetett volna gazdasági előnyt generálni:

beletolni a világ pénzét oktatásba, és nyomorult összeszerelő-csarnokok helyett tervezőirodákat létrehozni.

Támogatni a magyar innovációt, hogy nemzetközi sikereket érhessen el, és a magyar cégek összeszerelő-csarnokainak találni helyet máshol a világban.

Létrehozni azt a teret, amiben a következő Karikó Katalin már nem kényszerül Amerikába.

Főnökké válni beosztott, tulajdonossá alkalmazott helyett

Magyarország nem lehetett a vas és acél országa vas és acél nélkül, de lehetett volna a gógyi országa, mert az nagy mennyiségben rendelkezésre állt.

Milyen érdekes alternatív univerzum lehet ez! Amiben

  • Szekszárdon mesterséges intelligencia fejlesztés zajlik,
  • Miskolc a blokklánc-technológia fellegvára,
  • Szegeden orvostechnikai áttörések születnek, és
  • az angolul kiválóan tudó magyar munkaerő Békéscsabáról dolgozik a világ nagy cégeinek online.

Dollárért

Az iskolákban pedig csak a diákok második vonala megy el kutatónak, mert a legjobbakra tanárként van szükség – és tanárként kiemelten jól is keresnek. Egy ponton maguk a magyar cégek finanszírozzák az oktatást, mert az az ő keltetőjük: még az iskolapadban akarják lehalászni a legjobbakat, amíg lehet.

Tulajdonképpen semmi mást nem kellett volna tenni, csak a fociakadémiák helyett (úgyis idegenlégiósokat veszünk, nem?) tudományos, oktatási akadémiákat létrehozni.

Erre persze mondhatod, hogy ez csak egy szűk elitnek lenne jó (nem mintha a gyárakban milliók dolgoznának), de a valóság az, hogy ha van fizetőképes magyar kereslet, akkor jó lesz az arra épülő szolgáltatásoknak is.

Jó lesz a péknek és lesz hol takarítani a takarítónőnek.

Akik viszont ugyanúgy profitálhatnak egy magasabb szintű képzésből, többet érthetnek meg a világból, sikeresebbek lehetnek a saját életükben ezáltal.

Ez lenne a „mellékhatás”.

Emlékszel, hogy 25 éve Magyarország még vezette a régiót, amiben ma tökutolsó? Szerintem ez lett volna az út előre. És meg is lehetett volna csinálni.”

Kapcsolódó

Szerző