Általános vita 18 órán keresztül

Szombat délelőtt, fél tíz után nem sokkal ért véget az Országgyűlés pénteken kezdődött ülésnapja. A képviselők megszakítás nélkül csaknem tizennyolc órán át folytatták le a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, amely még pénteken délután kezdődött a parlamentben.

A vitában főként ellenzéki képviselők kértek szót, többen tanárok leveleit, közösségi oldalakon tett bejegyzéseit olvasták fel

Felszólalásaikra Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, majd szombat hajnaltól Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált.

Komáromi Zoltán (DK) azt hangsúlyozta: a szolgálati jogviszony bevezetése „már az egészségügyben sem jött be”, az iskolák „államosítása” pedig úgy hozott egységes színvonalat, hogy esett a jobban teljesítő intézmények nívója.

Orosz Anna (Momentum) úgy értékelt: a státusztörvény „a maradék jó tanárt is el fogja üldözni”, így az iskola képtelen lesz betölteni alapfunkcióját.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a törvényjavaslat tudatosan szembe megy az Európai Unió és a magyar kormány közötti megállapodással és a rendszer tervezett átalakításának a gyerekek lesznek kárvallottjai.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szomorúnak nevezte, hogy ezen a napon nem léphetnek be a képviselők által meghívott vendégek a Parlamentbe, hogy a karzaton ülve követhessék a vitát.

A KDNP-s Hollik István azt mondta: az ellenzéki képviselők „azért jöttek, hogy hangulatot keltsenek”, nem a törvényről beszélnek. Szerinte az MSZP-s Hiller Istvánén kívül minden eddigi ellenzéki felszólalás tele volt gyűlölettel, ahelyett, hogy tartalmi kritikákat fogalmaztak volna meg, így azokra nem lehet érdemben reagálni.

Maruzsa Zoltán államtitkár elmondta: a pedagógusok ellenőrzése nem változik, a továbbiakban is a munka törvénykönyve vonatkozik rájuk. A bérsávok közötti mozgás lehetősége a korábbinál nagyobb szabadságot ad az iskolaigazgatóknak – tette hozzá. A szólásszabadságra vonatkozó kritikára reagálva jelezte, a korábbi törvénytervezetben szereplő, erre vonatkozó rész a benyújtott javaslatból kimaradt. Ugyancsak nem szerepel a javaslatban a sok képviselő által kifogásolt, az iskolapszichológusokra vonatkozó számbeli változtatás.

Varga Zoltán (DK) azt mondta, a kormánypárti politikusoknak igazuk van, valóban nem a törvényről szól a mai vita. Régen nem a törvényekről vitázunk ugyanis a parlamentben, hanem egy „pici, törvénytelen kleptokráciáról” – mondta.

Gy. Németh Erzsébet (DK) kifogásolta, hogy a javaslatról ugyanúgy nem folytatott érdemi egyeztetést a kormány, ahogy korábban az iskolák államosításáról sem. Szerinte nem hallgatta meg a kormány a pedagógusok véleményét az általuk leginkább kifogásolt közalkalmazotti jogviszonyuk elvételével kapcsolatban.

Lukács László (Jobbik) úgy értékelt: a kormányoldal az elmúlt 13 évben nem élt a kapott történelmi felhatalmazással és nem tudta sem az egészségügyet, sem az oktatást rendbe tenni.     

Varga Zoltán (DK) bírálta, hogy a pedagógusok nem lesznek többé közalkalmazottak, ezzel elvesztve sok jogosultságot. Azt is felvetette: az, hogy a tanítás július 15-ig meghosszabbodhat, lehet az érzékelhető sztrájk megakadályozásának eszköze is.    

Rétvári Bence államtitkár a kritikákra reagálva azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy néha vegyék le az „osztályharcos szemüveget” és a gyerekek szemszögéből nézzék a javaslatot. A bevezetni kívánt teljesítmény alapú bérezés mellett érvelt a jelenlegi életkor alapú helyett, hangsúlyozva, hogy így a pályakezdők lehetnek a javaslat fő nyertesei. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy semmilyen újítást nem akar támogatni, a 2010 előtti időszakot akarja visszahozni. Felszólította az ellenzéket, ne akadályozza, hogy a pedagógusok béremelésére fordítható uniós források megérkezzenek Brüsszelből. 

Ellenzék által kitalált rémhírnek nevezte, hogy a tanárokat a jövőben az ország egyik végéből a másikba lehetne vezényelni, hiszen erre csak járáson belül kerülhet sor. Hangsúlyozta: ebben a kérdésben is a gyerekek érdekét nézik, sokkal egyszerűbb, ha a tanár utazik a diákokhoz, mint fordítva.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) úgy értékelt: a kormány okozta azokat a problémákat, amelyeket most a javaslattal meg akar oldani. A tanárokat éppen azért kell átvezényelni, mert üresek az álláshelyek, ugyanis a kormány intézkedései miatt nincsenek tanárok – mutatott rá.     

Varju László (DK) a törvényjavaslat visszavonására, és a tanárok véleményének figyelembe vételére szólította fel a kormányt. Arra is kitért: a tanárok fizetését alapvetően a magyar költségvetésnek kellene biztosítania.

Rétvári Bence visszautasította, hogy ne kérték volna ki a tanárok véleményét, mondván, a kormány több körben kiküldött kérdőívét több tízezer pedagógus és szülő töltötte ki a javaslat benyújtása előtt. Értetlenségének adott hangot, miért ellenzi a baloldal az uniós források bevonását a tanári béremelésbe.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) ezt visszautasította, hangsúlyozva, hogy pont a státusztörvény és a kormány EU-val szembeni „zsaroló politikája” akadályozza a források megérkezését. Szerinte az sem igaz, hogy az ellenzék a 2010 előtti időkbe térne vissza az oktatás terén, hanem inkább a kormányoldal akar az 1945 előtti időkbe visszamenni.

Rétvári Bence erre reagálva az oktatás modernizálására tett eddigi intézkedéseket sorolta. Hangsúlyozta: bár most arról beszélnek mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek, elfelejtik azt a világot, amikor az önkormányzati fenntartású iskolákban bizonytalan volt a bérek kifizetése.

Harangozó Tamás (MSZP) az egyeztetések fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy Finnországban a megbeszélések addig tartottak, amíg valamennyi érintett féllel egyetértésre nem jutottak az oktatás reformjáról.

Rétvári Bence a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, a baloldal és hozzájuk kötődő szervezetek szerint minden rossz, ami az oktatás területén zajlik. Rámutatott: sok jó eleme van a finn oktatási rendszernek, ugyanakkor a skandináv országban a PISA-eredmények minden területen csökkenést mutattak az elmúlt években, és a pedagógusképzésre jelentkezők száma például radikálisan csökkent öt esztendő alatt. Ne nézzék le ennyire a magyar oktatási rendszert, mert a finnek is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mi – mondta. 

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kritizálta, hogy 13 éve kormányoznak, a negyedik alkalommal kétharmaddal és azt tartják eredménynek, hogy 16 ezer tanár hiányzik és emiatt majd pedagógusokat kell átcsoportosítani. Felrótta a kormánynak, hogy nem növelték, hanem még csökkentették is GDP-arányosan az oktatásra fordított forrásokat. „Ez nemcsak bűn, ez hazaárulás, elárulták a gyermekeinket” – hangoztatta és a javaslat visszavonására szólított fel.

Varga Zoltán (DK) szerint az a pedagógusok legnagyobb félelme a teljesítményértékeléssel összefüggésben, hogy ostorként használják majd. Arra szólított fel, kezdjék meg a pedagógusbérek emelését a „kormányzati lábbal”, adják oda azt a pénzt, amit a pedagógusoknak szántak.

Brenner Koloman (Jobbik) egy alternatív oktatáspolitikai modellt vázolt fel, amelynek részeként nemzeti konszenzust sürgetett. Szükségesnek nevezte az oktatás minőségének rendszeres monitorizálását, ugyanakkor az, ami a törvényben szerepel, erre nem alkalmas. A pedagógusokat támogató szakfelügyeleti rendszerre lenne szükség – mutatott rá. Az ellenzéki politikus „klebelsbergi fordulatot” szorgalmazott, és azt mondta, el kellene érni, hogy a GDP 8 százalékát fordítsák oktatásra. Hivatásrendi törvényt határozna meg a pedagógustársadalom számára, amely a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyhoz képest többletet jelentene. A Jobbik 50 százalékkal növelné a béreket, szerinte ennek fedezete megvan a költségvetésben – közölte. 

Vajda Zoltán (MSZP) előbb a mesterséges intelligenciát hívta segítségül, hogy az oktatási rendszer problémáit és a terület előtt álló kihívásokat felvázolja, majd Arany János: A walesi bárdok című költeményét olvasta fel, amelyet a teremben jól hallhatóan tapssal jutalmaztak. Szerinte a kormány az, amely mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. Az ellenzéki politikus szintén azt tette szóvá, hogy a kormány „nem képes a nemzeti költségvetésből a pedagógusbéremelést biztosítani”.

Arató Gergely (DK) szerint 1985-2010 között volt egyfajta konszenzus az oktatás funkciójáról, ami arról szólt, hogyan lehet bizonyos célokat elérni, és egyetértettek az oktatás esélyteremtő szerepéről, modernizációjának szükségességéről is. A viták mindig a „hogyanról” szóltak, ugyanakkor 2010 után az Orbán-kormány felrúgta ezt a konszenzust, és egyetlen cél maradt: a totális politikai kontroll az oktatási rendszer és a jövő generációjának gondolkodása felett. Erről szól a mostani törvény is – mondta, megjegyezve: ez a törekvés bukásra van ítélve. 

Tóth Endre (Momentum) azt mondta, Magyarországon az oktatás harmadik világbeli problémákkal küzd, sok iskola például hónapokig nem kap tisztítószert. A tankerületek képtelenek biztosítani, hogy az alapvető felszerelések rendelkezésre álljanak – mutatott rá, kiemelve: ez mind a magyar állam feladat lenne. 

Barkóczi Balázs (DK) rámutatott: vannak olyan digitális kompetenciák, amelyeket ma a magyar oktatási rendszer nem fejleszt. Nem hiba, hanem bűn, hogy ezeket nem akarják az oktatás szolgálatába állítani. Kitért arra is: az oktatási intézményeket a rájuk szánt forrásokkal együtt vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt vállalják. 

A vita reggel fél 7-től már kizárólag ellenzéki politikusok hozzászólásaival folytatódott

Hiszékeny Dezső (MSZP) úgy értékelt: „a süketek párbeszéde” zajlik, és nemcsak az elmúlt húsz órában volt ez így, hanem az elmúlt években is. Rengeteg szervezet mondta el a véleményét, de ezt a kormány nem hallja meg – közölte.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta: a magyar költségvetés GDP-arányosan „gyalázatosan keveset költ az oktatásra”.

Takács Péter, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az ellenzéki felszólalók „ugyanazokat a csúsztatásokat ismételgetik”. Az egészségügyi dolgozókat is átvezényléssel riogatták, most pedig a pedagógusokkal teszik ezt, holott arra csupán a világjárványhoz hasonló helyzetben lenne szükség, és az egészségügyben sem történt meg – mondta. 

Tóth Endre (Momentum) azt mondta: egyre többen távoznak a pedagóguspályáról. Míg 2021-ben csaknem háromezernyolcszázan tették ezt, tavaly már több mint ötezerháromszázan. 

Takács Péter államtitkár a vitára úgy reagált, hogy a szükséges egyeztetéseket a Belügyminisztérium lefolytatta. Hangot adott meggyőződésének, hogy a javaslat az oktatás ügyét előre viszi. 

Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) a vitát lezárta.

Bosszútörvény, avagy milyen lesz a pedagógusok új életpályája?