Egy kis összeállítás Donald Trump diplomáciai bakijairól

A Politico című újság összeállítást készített hétfőn Donald Trump amerikai elnök diplomáciai baklövéseiről. A lap nevük elhallgatását kérő kormányzati forrásoktól szerezte információit. 

Az értesülések legtöbbje a nemzetbiztonsági tanács valamelyik munkatársától ered. Leggyakoribb diplomáciai baklövéseként idézik Donald Trump azon szokását, hogy nemigen veszi figyelembe: tárgyalópartnerei más időzónában élnek, mint ő, valamint hogy rosszul ejt ki országneveket.

Kormányzása első esztendejében Donald Trump például Abe Sindzó japán kormányfőt rendszeresen délután akarta telefonon hívni, amikor Japánban éppen éjszaka van. „Amikor hívni akar valakit, akkor mindenképpen hívni akarja” – idézi a Politico a nemzetbiztonsági tanács egyik volt munkatársát. Az illető azt is elmondta, hogy Herbert McMaster volt nemzetbiztonsági tanácsadó mindig igyekezett csillapítani az elnököt, mondván, hogy majd ésszerű időpontban fogják kapcsolni neki a keresett politikust. Trump rendkívül udvarias olyan szempontból, hogy ha neki telefonál egy másik ország politikusa, soha nem várakoztatja meg.

Eltéveszti az országok nevét

Az elnök, aki az üzleti világból, külpolitikai tapasztalatok nélkül érkezett a Fehér Házba, 2017 júniusában találkozóra készült Narendra Modi indiai kormányfővel, ezért alaposan áttanulmányozta a térség térképét. Nepált „Nipple, Bhutánt „Button” néven emlegette, és a Politico forrásai szerint egy pillanatra össze is keverte Nepált és Bhutánt, ráadásul azt hitte, hogy mindkettő India integráns része. Majd a munkatársaitól azt kérdezte, vajon az indiai politikus társaságában lesz-e a felesége is, mire közölték vele, Narendra Modi régóta külön él a feleségétől. „Hű, akkor azt hiszem, összehozhatnám őt valakivel” – válaszolta tréfásan.

Felemlíti a lap, hogy Trumpnak máskor sem mindig sikerül helyesen kiejtenie egy-egy ország nevét, vagy nincs teljesen tisztában egy-egy politikus pályafutásával. AZ ENSZ-közgyűlés tavaly szeptemberi ülésszakán például Namíbiát Nambiának mondta. Amikor pedig idén júliusban Giuseppe Conte olasz kormányfő a Fehér Ház vendége volt, Trump hosszasan gratulált neki az „óriási győzelméhez” a választási kampányban. Conte azonban soha nem kampányolt és soha nem indult választáson jelöltként, kormányfővé választását két párt kompromisszumos megállapodásának köszönheti.

A stílusán nem fog változtatni

James Carafano, a konzervatív Heritage Alapítvány kutatója, aki a 2016-os választási győzelem és a 2017-es beiktatás közötti átmeneti időszakban a külügyminisztériumot érintő ügyekben adott tanácsokat Donald Trumpnak, a Politicónak azt mondta: Trump elnökként nagyon sokat tanult, de a stílusán nem fog változtatni a washingtoni elit kedvéért.

A lap megjegyezte: más amerikai elnököknek is voltak furcsaságaik, vagy követtek el hibákat. Barack Obama több politikus – köztük a szingapúri Lee Kuan Ju – nevét nem tudta helyesen kiejteni, George W. Bush egy televíziós interjúban kínosan összezavarodott, amikor nem ismerte egyes külföldi vezető politikusok nevét, és Bill Clinton – Trumphoz hasonlóan – ugyancsak fütyült az időzónák eltérésére ha telefonálni akart.

Trump aláírta a 716 milliárd dolláros védelmi költségvetésről szóló törvényt

Donald Trump amerikai elnök aláírta hétfőn a 716 milliárd dolláros védelmi költségvetésről szóló törvényt, amelyet augusztus elején mind a képviselőházban, mind a szenátusban magabiztos többséggel fogadtak el.

„A hadseregünket és háborút vívó katonáinkat érintő legjelentősebb beruházás ez a modern történelemben” – jelentette ki Trump az aláírási ceremónián a New York államban lévő Fort Drum katonai támaszponton.

A kongresszus rekordgyorsasággal fogadta el a védelmi költségvetést, a képviselőházban 359:54, a szenátusban pedig 87:10 arányban szavazták meg. James Mattis védelmi miniszter a voksolás után megköszönte a kongresszus gyorsaságát, és mindkét pártnak kifejezte háláját az igenekért.

A költségvetés összege 716,3 milliárd dollár. Ebből 69 milliárdot a már folyamatban lévő külföldi hadműveletekre szánnak (Afganisztánban, Szíriában, Irakban, Szomáliában), 2,6 százalékkal tervezik megemelni a hadseregnél dolgozók bértömegét, és várhatóan több tízmilliárd dollárt költ majd a Pentagon a haditengerészet, a légierő és az amerikai rakétavédelmi rendszer modernizálására. A törvény felhatalmazza a Pentagont például arra, hogy 7,6 milliárd dollár értékben 77 darab F-35-ös Joint Strike Fightert, azaz közös csapásmérő vadászrepülőgépet – ötödik generációs könnyű vadászbombázót – vásároljon a Lockheed Martin cégtől.

Vita Ankarával az orosz fegyverekről

A törvényben van olyan kitétel is, hogy a védelmi tárca mindaddig nem adhat F-35-ös harci repülőgépeket Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget az Oroszországgal folytatott fegyvervásárlási tárgyalások felhagyására. Törökország ugyanis Sz-400-as orosz légvédelmi rendszerek vásárlásáról tárgyal Moszkvával.

A védelmi minisztérium kérésére bekerült a törvénybe az a javaslat is, amely szerint a tárca felhatalmazást kap arra, hogy mentesíthessen az amerikai szankciók alól olyan országokat, amelyek orosz fegyverzetet vásárolnak. A védelmi tárca szándéka szerint ugyanis nem akarnak egyes államokat – azért, mert orosz fegyverzetet is vásárolnak – teljesen Oroszország karjaiba taszítani. Amerikai sajtóhírek szerint Mattis elsősorban Indiára gondolt, amely Oroszországtól is vásárol fegyvereket, és jelenleg éppen légvédelmi rendszerek megvásárlásáról tárgyal Moszkvával, ugyanakkor partner az amerikai fegyverek vásárlásában is.

A Fehér Ház elbocsátott afroamerikai munkatársa szerint Trump rasszista

Omarosa Manigault Newman, a Fehér Ház tavaly év végén elbocsátott afroamerikai munkatársa titokban rögzített csaknem minden beszélgetést, amely a jelenlétében elhangzott az elnöki hivatalban. Ezeket is felhasználva könyvet írt Donald Trumpról, egyebek között azt állítva róla, hogy rasszista.

Donald Trump elnök hétfőn több Twitter-bejegyzést is szentelt Omarosa Manigault Newmannek és állításainak. Bár az egyikben leszögezte, hogy nem foglalkozik vele többet, mégis újabb tweeteket tett közzé a 41 éves nőről és a héten megjelenő, Tébolyodott című könyvében megfogalmazott állításairól.

„Miközben tisztában vagyok vele, hogy nem elnökhöz méltó ilyen lecsúszott emberekkel foglalkozni, mint Omarosa, és ezt inkább nem is tenném, de azt is tudom, hogy a modern kornak már csak ilyen a kommunikációja és tudom, hogy a Hamis Hírek Médiája időt nem kímélve is azon dolgozik majd, hogy még Dilis Omarosát is a lehető legnagyobb mértékben igazolja” – fogalmazott egyik beírásban az elnök.

Manigault Newman a legmagasabb rangú afroamerikai munkatárs volt a Fehér Házban, ahová úgy került, hogy korábban Trump egyik tévéshow-jának szereplője volt. Az elnöki hivatalban az afroamerikai közösségekkel történő kapcsolattartás volt a feladata, de összeférhetetlensége miatt tavaly decemberben elbocsátották.

Trump mentális okok miatt nem is alkalmas az elnökségre?

A várhatóan kedden megjelenő könyvében – az amerikai sajtóban nyilvánosságra került részletek szerint – a többi között arról ír, hogy szerinte Donald Trump mentális okok miatt nem is alkalmas az elnökségre, „rasszista, embergyűlölő és bigott”. Manigault Newman a könyvben például azt írta, valaki más hallotta és elmondta neki, hogy Donald Trump még 2003-ban a televíziós valóságshow-ja egyik felvételén használta a sértő „néger” kifejezést, de vasárnap az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) már azt állította, hogy ő is hallotta azt a felvételt.

Az NBC televíziónak adott interjújában arra a kérdésre, hogy miért is rögzítette titokban az elhangzott beszélgetéseket, azt válaszolta: „védeni akartam magamat, hiszen a Fehér Házban mindenki hazudik. Az elnök hazudik az amerikai népnek. Sarah Sanders magát az ország elé helyezi, és minden nap hazudik”.

A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders tagadott mindent, amit Manigault Newman az amerikai televíziókban elmondott. Rudy Giuliani, Trump jogászcsapatának vezetője pedig közölte: Omarosa Manigault Newman valószínűleg törvényt sértett azzal, hogy beszélgetéseket rögzített titokban. A volt munkatárs azonban az MSNBC televíziónak azt mondta: nem hátrál, további információkat fog nyilvánosságra hozni, és az, ahogyan Trump a Twitter-bejegyzéseiben reagál az általa elmondottakra, szerinte „jól érzékelteti a bánásmódot az afroamerikaiakkal”.

Elbocsátották az FBI-tól a Trump elnökké választásának megakadályozásáról levelező munkatársat

Elbocsátották a Szövetségi Nyomozó Irodától (FBI) Peter Strzok ügynököt, aki 2016-ban Donald Trump elnökké választásának megakadályozásáról levelezett.

Strzok elbocsátását az ügyvédje, Aitan Goelman jelentette be, hozzátéve, hogy ügyfele munkaviszonyát David Bowdich, az FBI igazgató-helyettese még pénteken megszüntette.

A 48 éves Strzok vezető szerepet játszott Hillary Clinton volt külügyminiszter és a 2016-os elnökválasztás demokrata párti elnökjelöltje magánszerverről bonyolított hivatalos levelezéseinek vizsgálatában. Részt vett annak az FBI-álláspontnak a kidolgozásában is, amely azt javasolta, hogy a volt külügyminiszter ellen ne indítsanak bűnvádi eljárást azért, mert szigorúan titkos leveleit is gyakran nem hivatali úton, a védett számítógépes rendszeren keresztül, hanem magánszerverről bonyolította. Később részt vett a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság munkájában, amely azt hivatott feltárni, volt-e összejátszás Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és orosz tisztségviselők között Donald Trump megválasztásának elősegítésére.

Robert Mueller azonban azonnal megvált tőle, amikor napvilágra kerültek Strzok okostelefonon írt üzenetei, amelyeket munkatársnőjéhez és szeretőjéhez, Lisa Page – szintén FBI-alkalmazotthoz – küldött még a 2016-os választási kampány idején. „Nem lesz elnök, ugye? Ugye?” – írta neki Lisa Page, mire Strzok azzal felelt: „nem, nem. Meg fogjuk akadályozni őt ebben”.

Mind Lisa Page, mind Peter Strzok kongresszusi meghallgatáson számolt be levelezésükről. Az FBI belső vizsgálatot is folytatott, melynek nyomán a cég etikai bizottsága azt javasolta, hogy az ügynököt minősítsék vissza és függesszék fel a munkavégzésből hatvan napra. Strzok ügyvédje hétfőn azzal érvelt: az elbocsátás súlyosabb büntetés annál, mint amit az FBI a belső vizsgálat után javasolt, és különben is, szerinte Strzok csak a szólás szabadságának alkotmányban biztosított jogával élt.

Donald Trump elnök Strzok elbocsátásának hírére azonnal Twitter-bejegyzéssel reagált. „Peter Strzok ügynököt éppen most rúgták ki az FBI-tól – végre. Az FBI és a DOJ (igazságügyi minisztérium) hamiskártyásainak listája egyre hosszabb és hosszabb” – írta Trump.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Trump elismerte, hogy összejátszott az oroszokkal?