Amikor már a motalkót is jegyre adták…

A motalkó forgalmának korlátozását az 1939. 8230. sz. miniszterelnöki rendelet, egy nappal előzte csak meg a második világháború kitörését. Ezt pár nappal később követte 62000 KKM rendelet, mely bevezette a jegyrendszert az üzemanyag forgalmazás területén.

A benzin-szeszkeverék /motalko/ fogyasztásának szabályozása

A motalkó fogyasztásának szabályozását az az óvatos takarékosság indokolja, amelyet a kormánynak a jelenlegi helyzetben minden vonalon érvényesítenie kell. Köztudomású, hogy Magyarország belföldi ásványolajtermelése máris igen jelentős és a hazai szükségletet előreláthatólag rövid időn belül fedezni fogja, mégis az életbevágó honvédelmi érdekek a legfontosabb gépjármű üzemanyagnak, a motalkónak az alábbiakban ismertetett szabályozását múlhatatlanul megkívánta.

A hivatalos lap szeptember 2.-i száma közli a motalkónak a polgári forgalomban való szabályozása tárgyában kiadott 8230/1939.M.E. számú és e rendelet végrehajtása tárgyában a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által kiadott 62.000/1939.K.K.M. számú rendeleteket.

E rendelkezések legfontosabb része az, hogy 1939. szeptember 3. napjától kezdődően motalkót a polgári forgalomban való fogyasztás céljaira vásárolni illetőleg eladni csak jegy vagy utalvány ellenében szabad. Ugyanezen időponttól kezdve szesszel nem kevert tiszta benzint közúti vagy vízi benzinüzemű gépjárművek részére felhasználni vagy eladni tilos. Olyan személygépjárművek részére, amelyek motorjának hengerűrtartaIma a 3.5 litert meghaladja, motalkót még jegy ellenében sem szabad eladni. Kivéve ama kivételes elbírálás alá eső személyek, vagy vállalatok gépjárműveit, amelyeket a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter rendeletében megjelölt.

Ez a rendelet a közvetlen fogyasztás céljára kiszolgáltató motalkó mennyiségnek megállapítása szempontjából a fogyasztókat két csoportra /kategóriára/ osztotta.

Egyes személyes, hatóságok, intézetek, üzemek – bár ugyancsak kizárólag iegy vagy utalvány ellenében – a rendeletben megszabott eIjárási módozatok szerint, nem egy meghatározott motalkómennyiseget, hanem a szükséghez képest további mennyiségre szóló jegyet, illetőleg utalványt is igényelhetnek. E csoportba, melyet a végrehajtási rendelet A. kategóriának nevez, soroltattak mindazok, akik gépjáröműveinek fennakadás nélküli folytatólagos motalko ellátása közérdekből fontos. E kategória jogosultságát megfelelő igazolás alapján a fél részére kiadandó igazolványok fogják megállapítani.

Emez igazolványokat ugyanazok az alább megnevezett adóhatóságok állítják ki, melyek a motalkójegyeket illetőleg utalványokat kiadják.

A rendelet – e kivételektől eltekintve – minden gépjármű részére megállapította a vásárolható motalkómennyiségnek a legfelső határát.

A kategórián belül, melyet a végrehajtási rendelet általában B.-vel jelölt meg, egyes csoportok még külön elbírálásban részesültek: igy pl. az autótaxik, bérautók, autóbuszok, közhasználatú teherautó fuvarozók /pl. a Mateosz/, amelyek részére olyan motalkómennyiség biztosíttatott, amely mellett azok üzemüket fennakadás nélkül fenntarthatják.

Egyes nagyobb gépjárműállománnyal rendelkező, kizárólag budapesti telephellyel bíró gépjármű-tulajdonosok illetőleg vállalatok a motalkó jegy helyett egyszerre nagyobb motalkó mennyiségnek nem kútnál történő beszerezésére jogosító utalványt is kaphatnak, de ez az utalvány csak egy hónapra szóló motalkómennyiség vásárlására jogosult és a tulajdonos valamennyi gépjáróművek után a rendelet korlátozásai alapján kiszámított összmennyiségre állítható ki.

A motalkó jegyet Budapest székesfővárosban a IV. kerületi adófelügyelőség, vidéken a m.kir. adóhivatalok, az utalványt pedig, minthogy az csak budapesti gépjárművekre adható – a budapesti IV. kerületi adófelügyelőség szoIgáltatja ki. Tehát a jegyeket illetve utalványokat, valamint a fentebb említett i. igazolványokat is ugyanazon adóhatóságok szolgáltatják ki, melyek a gépjárművek közúti adójegyeit.

A motalkójegyet a most említett pénzügyi hatóságok borítékban, ajánlott levélként vagy tértivevénnyel szétküldik az igényjogosult gépjárművek tulajdonosainak, illetőleg üzembentartóinak és pedig első esetben a folyó naptári év végéig járó jegyeket. Minthogy a különleges elbírálásra jogosító igazolványok kiadása csak később, a megfelelő igazolási eljárás után történik, első alkalommal minden gépjármű tulajdonosa csak a legkisebb mennyiségre jogosító motalkójegyet kapja kézhez.

Úgy a motalkó jegy, mint az utalvány csak arra a hónapra érvényes, amely hónap azon fel van tüntetve.

Lényeges rendelkezése még a végrehajtási rendeletnek az is, hogy motalkójegy ellenében csak kizárólag benzinkútnál lehet motalkót kiszolgáltatni, s a benzinkútkezelő csak abban az esetben adhatja ki a motalkót, ha meggyőződött arról, hogy az a gépjármű, amelynek tartályába a motalkót tölti, ugyanolyan forgalmi rendszámot viseli, mint amely a motalkó jegyen szerepel.

A motalkójegy, aszerint, hogy motorkerékpárról /segéd motoros kerékpárról/, személygépjárműről, vagy tehergépjárműről /autóbuszról/ van szó, 3, 10 illetőleg 20 literre szóló szelvényeket tartalmaz. E szelvényeket a motalkó jegyről csakis a benzinkút kezelő választhatja le, előre levágott szelvény ellenében motalkót kiszolgáltatni tilos.

Az előbbiekben változatosan közölt kormány, illetőleg kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri végrehajtási rendelet a kiadott rendelkezések megszegését rendkívül súlyos mértétben bünteti: így a kormányrendeletben megállapított kihágásnak a legmagasabb büntetése két hónapi, illetőleg háború, idején hat hónapi elzárás, a pénzbüntetés legmagasabb mértéke pedig 8,000 pengő.

Magyar Távirati Iroda, 1939. szeptember 2.