Amnesty International: a kisebbségek démonizálásának éve volt 2017

A kisebbségeket ördögi színben lefestő politika felemelkedésének milliók számára rettenetes következményekkel járó éve volt 2017 – áll az Amnesty International (AI) által az emberi jogok globális helyzetéről összeállított, csütörtökön ismertetett éves jelentésben.

Az amerikai elnök az emberi jogok érvényesülése ellen ható lépéseket tett

A világ legnagyobb, londoni központú emberi jogi szervezete most első ízben Washingtonban is közzétette világjelentését. Az AI közölte: ezzel azt a véleményét kívánja kifejezésre juttatni, hogy Donald Trump amerikai elnök az emberi jogok érvényesülése ellen ható lépéseket tett, és ezzel veszélyes precedenst teremtett más kormányok számára is.

A kisebbségek démonizálására irányuló politika következményeit világosan mutatja a mianmari rohingja muszlim népcsoport ellen etnikai tisztogatás céljával indított hadjárat, amely elől alig néhány hét alatt 655 ezren menekültek a szomszédos Bangladesbe – áll az Amnesty International éves jelentésében.

Az emberi jogi szervezet szerint ez volt tavaly a leggyorsabban terebélyesedő menekültválság, amelynek figyelmeztető jelei már régóta láthatók voltak Mianmarban: az apartheiddel felérő tömeges diszkrimináció és szegregáció a mianmari rezsim viselkedési normájává vált, a rohingja népcsoport démonizálása és megfosztása az emberhez méltó élethez szükséges legalapvetőbb feltételektől már évek óta rutinszerűen zajlott.

Az Amnesty International szerint 2018-ban, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. évfordulóján is teljesen egyértelmű, hogy senki nem veheti magától értetődőnek az emberi jogok érvényesülését és az egyes kormányok politikája ellen tiltakozók gyülekezési szabadságát.

A menekülteket nem emberi lényeknek, hanem elhárítandó problémának tekintik

A jelentés szerint az emberi jogokat alátámasztó alapértékek elleni támadások 2017-ben hatalmas mértékűvé váltak, a nemzetközi fegyverkereskedelem szította konfliktusok továbbra is kataklizmával felérő polgári veszteségeket okoznak, gyakran szándékolt módon.

A gazdag országok vezetői a globális menekültválságra mindeközben a jelenség előli kitérés és a nyílt kegyetlenség elegyével reagálnak, a menekülteket nem emberi lényeknek, hanem elhárítandó problémának tekintik. Az emberi jogi szervezet leplezetlenül gyűlöletteljes intézkedésnek nevezi, hogy Donald Trump néhány muszlim többségű ország lakóinak nemzetiségük alapján meg akarja tiltani a beutazást az Egyesült Államokba.

A jelentés szerint az európai vezetők zöme sem mutat hajlandóságot a migráció biztonságos és törvényes szabályozására, és gyakorlatilag semmilyen eszköztől nem riad vissza annak érdekében, hogy a menekülőket távol tartsa a földrész partjaitól. Az EU-országok e hozzáállásának óhatatlan következményei egyértelműen megmutatkoztak azokban a megdöbbentő visszaélésekben is, amelyeket a Líbiában összegyűlt menekültek szenvedtek el, az európai vezetők teljes tudtával.

Az AI szerint

a démonizálás politikája konfliktusokat és brutalitást eredményezett, és egy olyan emberi közösség lidérces vízióját, amelyet a pőre önérdek vezérel, és amely szemet huny mások nyomorúsága felett.

A szervezet szerint a világban túl sok az olyan vezető, aki alternatív elképzelések előterjesztése nélkül hagyta, hogy a megbélyegzés hirdetői szabják meg az irányt.

Az Amnesty International a menekültválságra adott európai válaszlépéseket taglaló fejezetben kimutatja, hogy tavaly 171 332 menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az előző évi 362 753 után. A csökkenés az emberi jogi szervezet szerint az EU által Líbiával és Törökországgal folytatott együttműködés eredménye volt, de tavaly így is legalább 3119 ember halt meg, miközben megpróbált a Földközi-tengeren át Európába jutni.

Az EU-tagállamok eközben fokozták erőfeszítéseiket a szabályozatlan beáramlás megakadályozására és növelték a visszaszállított emberek számát, de ehhez olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek rossz bánásmódnak, kínzásnak és egyéb visszaéléseknek tettek ki migránsokat a tranzit-, vagy a kiindulási országokban.

„Magyarország új mélységekbe süllyedt”

Az EU-s országok segélyekkel, kereskedelmi és egyéb eszközökkel, megfelelő emberi jogi garanciák nélkül ösztönözték a határellenőrzés szigorítására a tranzitországokat, köztük olyanokat is, amelyek dokumentált módon széleskörű és módszeres visszaéléseket követtek el a menekültek és a migránsok ellen.

E gyakorlat miatt ezrek rekedtek olyan országokban, amelyekben nem kaptak megfelelő védelmet, vagy emberi jogaik súlyos mértékben sérültek – áll az Amnesty International csütörtökön ismertetett éves jelentésében.

Az összefoglaló jelentés szerint „Magyarország új mélységekbe süllyedt” annak a törvénynek az elfogadásával, amely az ország területén szabálytalanul tartózkodók mindegyikének visszaküldéséről, illetve a menedékkérők őrizetbe helyezéséről intézkedik, az EU-jog nyílt megsértésével. Az AI szerint Magyarország módszeresen megsérti a menekültek, a menedékkérők és a migránsok jogait azzal is, hogy mindössze két határmenti tranzitzónát alakított ki, amelyekben naponta legfeljebb tíz menedékkérelem nyújtható be.

Ennek következtében ezrek gyűltek össze az előírásoknak nem megfelelő szerbiai táborokban – áll a jelentésben.

A szervezet idei jelentése külön fejezetet szentel a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság óta bevezetett gazdasági megszorításoknak, amelyek a szervezet szerint mára szintén emberi jogi kérdéssé váltak.

A tanulmányban szereplő becslés szerint egyedül Angliában 120 ezren halhattak meg az egészségügyben és a szociális ellátásban alkalmazott szigorításokhoz köthető okokból.

Az AI idéz egy olyan előrejelzést is, amely szerint a következő három évben a világ országainak kétharmadában várhatók újabb megszorítások, és ezek több mint hatmilliárd embert érintenek majd, a globális hazai össztermék (GDP) 7 százalékát felemésztve.

Amnesty International: migránsokat érintő jogsértések problémásak

Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet éves jelentése szerint a magyar kormány ismét nem lehet büszke az emberi jogok területén nyújtott teljesítményére, bizonyos területeken még a 2016-os évhez képest is sokat romlott a helyzet.

Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója a jelentés bemutatóján, csütörtökön Budapesten azt mondta, három terület kifejezetten problémás az AI szerint Magyarországon: a menekültek és migránsok elleni súlyos jogsértések, a tudományos élet sérelme a felsőoktatási törvény módosításával, valamint a civil szervezetek üldözése és jogaiknak korlátozása.

Mint kifejtette, tavaly is folytatódtak a menekültek és migránsok elleni súlyos jogsértések. Aggodalomra ad okot, hogy március óta a hatóságok határozatlan időre fogva tartják a tranzitzónában menedékkérelmet benyújtókat, köztük a gyermekeket is. A törvénymódosítások azt is lehetővé tették, hogy minden irreguláris belépőt visszakísérjenek a magyar határkerítés túloldalára, ezzel törvényesítették a jogellenes visszaküldéseket.

Ahmed H. bűnössége

Kitértek arra is, hogy a tranzitzónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drasztikusan csökkent: ma már csak napi 1-1 menedékkérelmet regisztrálnak. Az, hogy a menedékkérelmet benyújtók 30-40 százalékát végül a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal védelemben részesíti, azt mutatja, hogy valóban háborús övezetből érkeztek, és nem gazdasági menekültek.

Az igazgató elmondta, hogy a jelentésben kitérnek a terrorizmusellenes intézkedésekre, így a röszkei zavargással kapcsolatban megvádolt Ahmed H. ügyére is. Kiemelte: nem tisztázódott az elsőfokú eljárásban, hogy mit dobott a férfi. Az tény, hogy egy feszült helyzetben, tömegzavargás idején ott volt, de hogy pontosan mit tett, annak „kibogozása” az ügyészség és a bíróság feladata. Közölte, nem gondolják, hogy teljesen ártatlan volt Ahmed H., de a bűnösségét csak akkor lehet megállapítani, ha az kétséget kizáróan bizonyított. Kitért arra is, ebben az ügyben kérdés, a büntetőeljárást tisztességesen folytatják-e le a hatóságok.

A jelentésben írnak arról is, hogy a magyar kormány a felsőoktatási törvény módosításával súlyos csapásokat mért az egyesülés és a tudományos élet szabadságára, a törvénymódosítás elsősorban a Közép-európai Egyetemet (CEU) hozta nehéz helyzetbe.

Iván Júlia szerint „fájó hiányosság”, hogy bár Magyarország aláírta az Isztambuli egyezményt, az Országgyűlés még mindig nem tette a magyar jog részévé, ezzel pedig nem könnyíti meg a kapcsolati erőszakkal szembeni fellépést.

Azzal kapcsolatban, hogy az AI korábban közleményében életveszélyesnek nevezte a Stop Soros törvénytervezetet, Iván Júlia kifejtette: az olyan szankciókkal, pénzelvonással sújtja a szervezeteket, amelyek aránytalanok, megnehezítik működésüket, és rövid úton lehetővé teszi a hatalom számára, hogy az eltérő politikai véleményen lévő szervezeteket megszüntesse. Úgy vélte, a törvényjavaslat valódi célja a kritikus, kínos ügyeket feltáró civil szervezetek elhallgattatása.

Magyarország Európa mélypontja

Demeter Áron, az AI Magyarország emberi jogi szakértője az európai-közép-ázsiai régióról szólva elmondta, jellemzően egyre szűkül a nyilvános tér, amelyben a civil jogvédők, újságírók, a politikai ellenzék tagjai dolgozhatnak. Közölte, a legkirívóbb példa erre Törökország, de a megállapítás Magyarországra is jellemző, és megemlítette a szűkülő civil térre a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény tavalyi elfogadását. Az AI szerint ez egyértelmű jelzés; Magyarország nemcsak magáévá tette az emberi jogokkal és civil jogvédőkkel szembeni ellenséges beszédet, hanem a régióban egyik első országként el is fogadott egy törvényt, amely jelentősen korlátozza a civilek és aktivisták fellépését.

Mint mondta, az AI jelentése menekültügyben Magyarországról mint „Európa mélypontjáról” beszél. Hozzátette: a régió több országa próbálkozott a menekültek és a terrorizmus összekapcsolásával, Magyarországon erre példa Ahmed H. pere.

(Forrás: MTI)