Autóért marhát adna Dél-Amerika

Néhány tízezer tonna marhahúson múlhat, hogy sikerül-e tető alá hozni az EU és a Dél-amerikai Közös Piac, a Mercosur közti, az európai vállalatok előtt nagy teret megnyitó szabadkereskedelmi egyezményt. Fazekas miniszter nem alkuszik.

A végjátéknál járunk a Mercosur-országokkal – jelentette ki Jyrki Katainen, az Európai Bizottság (EB) alelnöke. Olyan tárgyalássorozatról szólt ez az optimista kijelentés, amelyet még 1999-ben kezdtek el a Dél-amerikai Közös Piac, azaz a Mercosur és az EU közti szabadkereskedelmi egyezményről. A tárgyalások többször leálltak, közben az EU kibővült, a Mercosurban pedig olykor szünetet rendeltek el egyik-másik tagnak. Jelenleg Argentína, Brazília, Kolumbia és Paraguay számít Mercosur-országnak, miután a 2012-ben csatlakozott Venezuela tagságát 2016 végén felfüggesztették, mert nem építette be jogrendjébe a közös piac szabályait.

Egy utolsó nehézséget kell leküzdeni, az viszont elég nagy: abban kellene megállapodni, hogy az EU mennyi mezőgazdasági cikket engedjen be kedvezményesen a saját piacára. A dél-amerikai szervezet tagjai cserébe eltörölnék az EU-val szemben a büntetően magas vámokat, és szélesebbre nyitnák előttük a szolgáltatási szektort, beleértve a tengerhajózást. Lehetővé válna az is, hogy európai vállalatok részt vegyenek a Mercosur-országok közbeszerzési eljárásaiban (fordítva már nyitva áll a kapu).

Az EB javaslata szerint a Mercosur évente 600 ezer tonna etanolt, 100 ezer tonna cukrot és 70 ezer tonna marhahúst szállíthatna csökkentett terhek mellett az unió országaiba, és teljesen liberalizálnák a citrusféle gyümölcsök és levek piacát. A dél-amerikaiak korábban évi több mint 200 ezer tonna marhahúsra akartak engedményt kapni, de még legutóbb is amellett álltak ki, hogy 100 ezer tonnánál kevesebbről nem lehet szó.

Az európai agrárlobbi – élén a mezőgazdasági vállalkozók, illetve szövetkezetek érdekképviseleteivel – arra hivatkozik, hogy 2016-ban a 246 ezer tonnányi uniós marhahúsimport több mint 75 százaléka a Mercosur-országokból származott (azon belül több mint a fele Brazíliából), nem kellene ezt tovább növelni.

Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter kijelentette, Budapest nem támogatja a megállapodást, mert az szerinte dömpingáras, gyakran gyenge minőségű, élelmiszer-biztonsági szempontból kockázatot jelentő termékekkel árasztaná el az EU piacát.

Az EU és a dél-amerikai csoport közti kereskedelmi forgalom értéke szolgáltatások nélkül számolva 2016-ban csaknem 85 milliárd euró volt – Japánnal 58 milliárd körüli –, ebből 42 milliárdra rúgott az unió exportja. A négy ország együtt a világ hetedik legnagyobb piaca, közös éves GDP-jük eléri a 2200 milliárd eurót. Az unió vállalatai 260 millió új fogyasztót célozhatnak meg. Nem véletlen, hogy olyan nagy ipari és szolgáltatásexportőrök, mint Spanyolország, Olaszország és Németország rendre sürgetik, hogy a gazdák ne ejtsék túszul a megállapodást.

Ráadásul van nem titkolt politikai cél is, hogy az EU a szabadpiac védelmezőjeként mutassa meg magát, szembeszegülve a már büntetővámokat is kivető Donald Trumppal.

Az európai autóiparnak igencsak kapóra jönne, ha megszűnne a Mercosur-országokban a gépkocsikra és az alkatrészekre kivetett 35 százalékos vám, de jól járnának a gépipar, a textilipar vagy a gyógyszeripar szereplői is. Az agrárszektorban se mindenki panaszkodhatna, hiszen a tejipari termékek, az édességek, borok és más szeszes italok is olcsóbban juthatnának a dél-amerikai vevőkhöz.

(Forrás: hvg.hu)