Kerítésen túl
Az alapjogi charta nem választás kérdése – Betartása kötelező az uniós intézményeknek és a tagállamoknak
Az Európai Unió egyes részein veszélybe került a jogállamiság, a bírói kar függetlensége és a társadalmi szervezetek tevékenysége, ezért továbbra is központi szerepet fog játszani az alapvető jogok, a jogállamiság, valamint a demokrácia tiszteletben tartásának és előmozdításának támogatása, beleértve a szabad és dinamikus civil társadalom támogatását is – közölte az Európai Bizottság szerdán az uniós alapjogi charta 2017-es uniós alkalmazásáról szóló jelentésében.
Alapvető jogok, demokrácia, jogállamiság
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a jelentés bemutatásakor aláhúzta, hogy az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság az Európai Unió alapját képező három pillér. Leszögezte, hogy az alapjogi charta nem választás kérdése. Betartása kötelező az uniós intézmények számára, és az uniós jog végrehajtása során a tagállamok számára is.
Kiemelt helyen a civil társadalom erősítése, támogatása
Mint elmondta, a demokrácia és a civil társadalom támogatása további erőfeszítéseket követel, ezért a 2020 utáni, többéves pénzügyi keretben kiemelt helyet foglal el a civil társadalom erősítése.
A migrációval kapcsolatban bejelentette, az Európai Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri az unió és Törökország között létrejött migrációs megállapodás végrehajtását, beleértve az emberi jogok EU-n belüli és törökországi tiszteletben tartását is. Ezzel kapcsolatban a jelentés kiemelte a migráns gyermekek védelmének előmozdítását az uniós és nemzeti szinten végrehajtandó sürgős intézkedéseken keresztül.
Rasszizmus, intolarencia
Timmermans elmondta, noha a jelentés szerint jelentős előrelépés történt egyebek mellett a rasszizmus és a jogellenes online gyűlöletbeszéd más formái elleni küzdelem terén, a jelenlegi közhangulat Európa-szerte a rasszizmus és az etnikai, vallási és egyéb kisebbségekkel szembeni intolerancia erősödéséhez vezetett. Mivel ez számos alapvető jogot érint – beleértve a megkülönböztetés-mentességhez, az emberi méltósághoz, a személyi sérthetetlenséghez és az élethez való jogot –, az uniós bizottság platformot biztosít a tagállamoknak, a civil társadalomnak, az uniós ügynökségeknek és a nemzetközi szervezeteknek ahhoz, hogy az ilyen bűncselekményekkel és a gyűlöletbeszéddel szemben megfelelőbb válaszlépéseket dolgozzanak ki – tette hozzá az uniós bizottság első alelnöke.
A charta rendelkezéseinek elsődleges címzettjei az uniós intézmények
Az Európai Unió alapjogi chartája a lisszaboni szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépésével vált jogilag kötelező erejűvé. A charta rendelkezéseinek elsődleges címzettjei az uniós intézmények, másodsorban pedig – kizárólag az uniós jog végrehajtása tekintetében – a nemzeti hatóságok. Az Európai Bizottság a charta rendelkezéseinek teljes körére kiterjedő éves jelentéseket készít. Az idei jelentés sorrendben a hetedik.
(MTI)
Szerző
Friss
- Domokos László -a kormány Budapest-átvilágítója- csapatát egy szabadon felhasználható szabványfotón mutatta be
- Tuzson Bence a diplomáciai etikett új fejezetét nyitotta meg: rendre utasít, figyelmeztet és ha szükséges, megint
- Júliusi horoszkóp – Változások és lehetőségek pénzügyekben és szerelemben
- Kormány-mézesmadzag: lehet, hogy emelik a köztisztviselők bérét – Ez kicsit olyan, mint amikor az volt a hír, hogy időben jön a nyugdíj
- A hétvége nagy kérdése: mire készül a Mi Hazánk és a rendőrség asszisztál hozzá, vagy teszi a dolgát?
- Az év 25. hetében – mint tudjuk csak az ökör következetes – megváltozott a miniszterelnök véleménye – Heti Juszt…
- Így számol Ő – Kovács Zoltán átszámolta: javította a „magyar emberek”-matekját „szavazók” 95%-ára
- Orbán az Ő „férfiasabbá” lett hangján jelentette: 2 278 000 szavazat, aminek 95%-a ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását
- Tetszett volna szabályosan parkolni! – Delhusa Gjon 1.500.000.- fotint sérelemdíjért perel
- Fricska az orbáni orra – Budapest Pride lépésről, lépésre