Kerítésen túl
Az alapjogi charta nem választás kérdése – Betartása kötelező az uniós intézményeknek és a tagállamoknak
Az Európai Unió egyes részein veszélybe került a jogállamiság, a bírói kar függetlensége és a társadalmi szervezetek tevékenysége, ezért továbbra is központi szerepet fog játszani az alapvető jogok, a jogállamiság, valamint a demokrácia tiszteletben tartásának és előmozdításának támogatása, beleértve a szabad és dinamikus civil társadalom támogatását is – közölte az Európai Bizottság szerdán az uniós alapjogi charta 2017-es uniós alkalmazásáról szóló jelentésében.
Alapvető jogok, demokrácia, jogállamiság
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a jelentés bemutatásakor aláhúzta, hogy az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság az Európai Unió alapját képező három pillér. Leszögezte, hogy az alapjogi charta nem választás kérdése. Betartása kötelező az uniós intézmények számára, és az uniós jog végrehajtása során a tagállamok számára is.
Kiemelt helyen a civil társadalom erősítése, támogatása
Mint elmondta, a demokrácia és a civil társadalom támogatása további erőfeszítéseket követel, ezért a 2020 utáni, többéves pénzügyi keretben kiemelt helyet foglal el a civil társadalom erősítése.
A migrációval kapcsolatban bejelentette, az Európai Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri az unió és Törökország között létrejött migrációs megállapodás végrehajtását, beleértve az emberi jogok EU-n belüli és törökországi tiszteletben tartását is. Ezzel kapcsolatban a jelentés kiemelte a migráns gyermekek védelmének előmozdítását az uniós és nemzeti szinten végrehajtandó sürgős intézkedéseken keresztül.
Rasszizmus, intolarencia
Timmermans elmondta, noha a jelentés szerint jelentős előrelépés történt egyebek mellett a rasszizmus és a jogellenes online gyűlöletbeszéd más formái elleni küzdelem terén, a jelenlegi közhangulat Európa-szerte a rasszizmus és az etnikai, vallási és egyéb kisebbségekkel szembeni intolerancia erősödéséhez vezetett. Mivel ez számos alapvető jogot érint – beleértve a megkülönböztetés-mentességhez, az emberi méltósághoz, a személyi sérthetetlenséghez és az élethez való jogot –, az uniós bizottság platformot biztosít a tagállamoknak, a civil társadalomnak, az uniós ügynökségeknek és a nemzetközi szervezeteknek ahhoz, hogy az ilyen bűncselekményekkel és a gyűlöletbeszéddel szemben megfelelőbb válaszlépéseket dolgozzanak ki – tette hozzá az uniós bizottság első alelnöke.
A charta rendelkezéseinek elsődleges címzettjei az uniós intézmények
Az Európai Unió alapjogi chartája a lisszaboni szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépésével vált jogilag kötelező erejűvé. A charta rendelkezéseinek elsődleges címzettjei az uniós intézmények, másodsorban pedig – kizárólag az uniós jog végrehajtása tekintetében – a nemzeti hatóságok. Az Európai Bizottság a charta rendelkezéseinek teljes körére kiterjedő éves jelentéseket készít. Az idei jelentés sorrendben a hetedik.
(MTI)
Szerző
Friss
- Nagy Mártonék benézték -félreértették?- Brüsszel jelzését: nem lezárjál, csak átmenetileg szüneteltetik az eljárást Magyarországgal szemben
- LMBTI és Magyaroroszág, az EU szemszögéből
- Véget ért a tízperces leállás Budapesten
- Az Origo-tól távozó újságíró: ‘…baloldali és liberális „jóakaróimnak” üzenem, hogy egy percre sem dőlhetnek hátra…’
- Magyar halállista élén Orbán Viktor – Ítélet
- Pikó András: ‘Vitályos Eszter, a zsírra szállt por nagy szakértője saját városa ellen uszít’
- Ön hallott mostanság Orbántól az uniós bírságról, ami mára 463 millió euróra, azaz 187 milliárd forintra duzzadt? – Juszt László heti kérdései…
- Közlöny van róla: Orbán-szignós rendelet tiltja a szivárványos zászlót az állami intézmények épületein
- Így hat rád a kánikula a csillagjegyed szerint – ‘túlélési útmutatóval’ fűszerezve
- ‘Az a vád, hogy kimondta a volt vezérkari főnökötök, hogy Szlava Ukrajini? Ez most valami vicc?’