Az idővonal szent őrzői -1985 sokunk számára életkortól függetlenül sorsfordító esztendő

1985 sokunk számára életkortól függetlenül sorsfordító esztendő. Mi azon az őszön kezdtük a gimnáziumot, Moszkvában március 11-én választották a Szovjet Kommunista Párt főtitkárává Mihail Gorbacsovot. Budapesten március végén a Magyar Szocialist Munkáspárt (MSZMP) megtartotta XIII. kongresszusát, gyakorlatilag minden ezredik párttagot képviselt egy küldött. Szám szerint 935-en gyűltek össze az új Budapest Kongresszusi Központban.

Kádár János: A mi pártunkat szilárd elvek vezetik, de nem dogmák

„A mi pártunk arra törekedett, hogy a fejlődés új problémáira is megtalálja a helyes, szocialista választ. Gondokkal terhelt öt esztendő van mögöttünk, a hangulatilag szerepet játszott ez a rendkívül hosszú és keserves tél, a vele járó energiaellátási, sőt a lakosság tüzelési gondjait is szaporító problémák. És arról is talán szólni kell, hogy az idén január végi, kényszer szülte áremelés is, figyelemre érdemes körülmény amelyek között munkánkat végezzük. (…) A Magyar Népköztársaság társadalmi életének meghatározó és alapvonása az, hogy ez egy szocialista ország és szocialista társadalom. Nálunk az embernek ember általi kizsákmányolása megszűnt, kizsákmányoló osztályok megszűntek. Nálunk osztályok még vannak, de ezek valamennyien dolgozó osztályok, és az osztályok között kibékíthetetlen ellentmondások nincsenek. Magyarországon történelmileg úgy alakult, hogy egypártrendszer van és az is marad.” (Dörgő tapsba fogott a Kongresszusi Központban helyet foglaló 935 küldött)

A központi ellenőrző bizottság jelentéséhez Gyenes András fűzött kiegészítéseket. Ezek között kitért azokra az erőfeszítésekre, amelyek a társadalmunktól idegen jelenségek vissza szorítására irányultak:

„Vannak eredmények, de még korántsem szólhatunk arról, hogy sikerült mindenütt megszüntetni a korrupciót, vesztegetést, harácsolást. A párt határozott álláspontja, hogy a nemkívánatos jelenségek ellen, kellő időben, határozottan fel kell lépni, a visszaéléseket le kell leplezni, az elkövetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást!”

„A kongresszus országépítő munkánk, gyorsabb haladásunk műhelyévé válhatott, hogy új gondolatokkal, új lendülettel haladjunk a bevált úton, a lenini úton” – zárult a Filmhíradó hét és fél perces beszámolója.

Sokan tudták és már látták is, hogy milyen életszínvonal van a „sógoroknál”

Akkor már három éves volt Gothár Péter Megáll az idő című alkotása (az ATV Spirit július 17-én 21 órakor vetíti), a késő kádári szocializmus már inkább hasonlított egy mini kapitalizmusra, mint a nagy eszme szerinti közösségi társadalomra. Mindenki ott fusizott ahol tudott, virágzott a MASZEK (magán szektor) – Kellér Dezső remek alkotása.

Sokan tudták és már látták is, hogy milyen életszínvonal van a „sógoroknál”, de mi, akik csak Jugóba jártunk át, is láttuk, hogy egészen más világ van a határon túl. Szabadkán virágzott a KGST-piac, több emeletes nagyáruházban bolyongtunk le-föl, ahol még Zastavát is lehetett kapni. Az osztrák schillingben megkapott valutakeretünket egy Jugobanka fiókban váltottuk át dinárra. Vettünk rizses csokit, bakelit lemezeket, Lacoste pólót (még ha nem is volt igazi), a végén még mindig több százezer dinárunk maradt, a piacon mindért banánt kértünk nyár derekán.

Történelmietlen kérdés, de mi lett volna, ha március elején nem Gorbacsov lesz az SZKP főtitkára, ha négy éven belül nem omlott volna össze látványosan a szocializmus? Mi lett volna, ha nem dől le a berlini fal és nem egyesül a két Németország? Mi lett volna, ha az 1985-ben húsz évre meghosszabbított Varsói Szerződés nem bomlik fel és még mindig regnálna?

2018-ban a Netflix megrendelésére készült 1983 című lengyel sorozatban minden másképp történt, mint ahogyan. Egy terrorcselekmény eltéríti az idővonalat, nem ér véget a hidegháború, a mindenható PÁRT uralja az országot, vietnami bevándorlók árasztják le Lengyelországot.

Ez csak fikció, de mennyiben fikció és a valóság keveredése a magyar út?

Itt vagyunk 32 évvel a rendszerváltás után és rosszabb a helyzetünk, mint 1956 után 32 évvel.

A Disney+ – Marvel új sorozatában, a LOKI-ban az idővonal szent őrzői azzal érvelnek minden „nem megengedett” elágazás felszámolása mellett, hogy azok eltérítik a kanonizált idővonalat. De kit tudhatja, ismerheti a valós, eleve elrendelt idővonal folyását? És hol van a szabad akarat?

Tudjuk-e, hogy az elmúlt 32 évben hol és hogyan kellett volna beavatkozni, hogy ne itt tartsunk? Már a fideszes-emdéefes székház-ügynél börtönbe kellett volna vágni Orbánékat, vagy csak a Tokaj-Sárazsadány birtokszerzés után kellett volna fellépni ellenük?

Hol lehetett volna, hol kellett volna belenyúlni az idővonalba? Hol kellett volna „kiiktatni” az Orbán nevű variánst, hogy ne okozhasson ekkora kárt egy országnak, egy népnek?

Hova küldenénk vissza egy idő őrzőt, hogy korrigálja az idővonalat? 2006-ba, hogy Gyurcsány ne mondja el az őszödi beszédet? Hol és kinek kellett volna beavatkoznia, hogy ne jussunk el a mai valós 2021-ig.

Egy alternatív 2020-ban nincs világméretű pandémia, az Orbán-kormány már 2018-ban megbukott és korrupciós ügyeikben a tárgyalásokra várnak. Magyarországon nincs idegenellenes, homofób hangulat, az Országgyűlés épületén büszkén leng a szivárványos zászló. Nincs Fudan-ügy, nincs Paks2, nincs Belgrád-Budapest vasút. Stadion sincs, legalább is nem ennyi. Nem akarunk kézilabda- és atlétikai-világbajnokságot rendezni.

Nincs Demeter Szilárd féle PIM, nincsenek alapítványi egyetemek, nincs Új Európa Alapítvány, nincs Hatvanpuszta, nincs vadászati világkiállítás, nincs államosított SZFE.

Csak megpróbáljuk rendezni a sorokat

A miniszterelnök, egy bizonyos B. Gábor puritán és egyben technokrata kormányzást visz szociálisan érzékeny pártpolitikusokkal. A kormány nem templomok felújítására ad milliárdokat, hanem az utolsó falusi iskola XXI. századi felszerelését vállalja. Nincsenek kormányzati óriásplakátok szerte az országban, nincsenek olimpia rendezési álmaink, nincsen kormánykézben a média kétharmada.

Közben mégis úgy érzem, ismét 1985-ben vagyunk. Lehet, hogy ez csak egy rémálom, egy időhurok, ahonnan nem tudunk szabadulni csak akkor ha átvágjuk azt a bizonyos gordiuszi csomót.

Szerencsére a ma hatalomban lévők ugyanúgy nincsenek tisztában a valós történelmi és társadalmi körülményekkel, mint ahogy Kádárék sem értették mi történik a nyolcvanas évek végén.

Annyiban még rosszabb is a helyzet, hogy ez a PÁRT (valójában gengszterek gyülekezete) az egykori MSZMP-vel ellentétben nem akarja békén hagyni a társadalmat, nem ismeri a kádári szlogent, miszerint, „aki nincs ellenük az velünk van”.

Itt minden fordítva van, a PÁRT mindenbe bele akar szólni, meg akarja szabni életünk szinte minden mozzanatát. Beleavatkoztak már gyerekeink oktatásába, nevelésbe, megpróbálnak belátni a hálószobáinkba és meg akarják határozni mit csináljunk és mit ne csináljunk.

A PÁRT mocskos keze elért szinte minden színházba, egyetemre, a médiába. A farizusok magabiztosságával adnak erkölcsi tanácsot, miközben soraikban deviáns viselkedésű pártkatonák és szociopaták sorakoznak.

Nem lehet visszatekerni az idővonalat 1985-be

De nem nyugodhatunk bele, hogy ebbe az eltérített, alternatív valóságba ragadjunk…

Kapcsolódó

„Figyelem! Figyelem! Kádár János elvtárs beszél” — villanófényben a Kádár-rendszer kialakulásának pillanata