Kerítésen innen
Az Orbán-kormány továbbra is durcizik és negligálja az Európai Bizottságot
Hétfőn lejárt az a határidő, amit az Európai Bizottság adott az Orbán-kormánynak annak a kérdésnek a megválaszolására, miért kellett enyhíteni az orosz és fehérorosz állampolgárok beutazási feltételeit.
Kiterjesztett könnyítés
Ylva Johansson belügyi biztos augusztus elején levélben fordult magyar kollégájához, Pintér Sándorhoz, amelyben magyarázatot kért Budapesttől az ország bevándorlási rendszerében végrehajtott változtatásokról.
A legutóbbi változások értelmében Magyarország enyhítette az oroszok és fehéroroszok munkavállalási kötelezettségét, két év tartózkodást biztosítva a „vendégmunkásoknak”, amely további három évvel meghosszabbítható.
Jóllehet a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek kiadása tagállamonkénti ügy, Johannson hangsúlyozta, „az ilyen rendszereket gondosan ki kell egyensúlyozni, hogy ne veszélyeztessék a belső határellenőrzések nélküli közös térségünk integritását, és megfelelően figyelembe vegyék a lehetséges biztonsági következményeket . ”
„A tartózkodási és munkavállalási engedély iránti kérelmek egyszerűsített feldolgozásának kiterjesztése Oroszország és Fehéroroszország állampolgáraira az Unió által bevezetett korlátozások de facto megkerüléséhez vezethet ”
– tette hozzá a levél.
Pintér Sándor a hallgatag ember
Johansson arra kérte Budapestet, hogy „legkésőbb augusztus 19-ig” válaszoljon a kérdések mellékletére. Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette az Euractivnak, hogy hétfő délutánig még nem érkezett válasz. A kritikusok úgy vélik, hogy a változtatások utat nyithatnak az állandó tartózkodási hely felé, ami a két országgal fennálló jelenlegi feszültségek miatt veszélyeztetheti a blokk schengeni övezetének biztonságát.
Máshol éppen a szigorítást szorgalmazzák
Az év elején több ország – élükön Csehországgal – szorgalmazta az orosz diplomaták schengeni utazásának betiltását, ami szerintük kémkedési kockázatot jelentene, mivel az útlevélmentes övezetbe való belépés után szabadon átutazhatnák a blokkot. Nyolc balti és skandináv ország – Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország – múlt csütörtökön (augusztus 15-én) Brüsszelbe küldött közös levélben, amelyet az Euractiv látta el, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a korlátozások könnyedsége tovább fokozódhat. a kockázatot.
„Mindegy, hogy nemzeti vagy uniós hatáskörbe tartozik-e, attól tartunk, hogy ez a döntés komoly biztonsági kockázatot jelenthet minden tagállam számára”
– írta a külügy-, bel- és igazságügyminiszteri csoport.
„Magyarország válasza, az Ön elemzése és a következő lépések rendkívül fontosak nemzetbiztonságunk biztosításában”
– fogalmaztak, hozzátéve, hogy üdvözlik Johansson részvételét az ügyben.
Szijjártó Péter toporzékol
Kérésükre azonban Budapest határozottan reagált, „sima hazugságnak ” minősítve a lépést.
„Orosz és fehérorosz állampolgárok bevonása a Nemzeti Kártya programba a schengeni övezet szempontjából nem jelent biztonsági kockázatot, mivel ezeknek a személyeknek továbbra is átfogó ellenőrzésen kell átesnie Magyarországra való beutazáshoz és tartózkodáshoz”
– mondta Péter külügyminiszter. Szijjártó a hétvégén válaszolt, szerinte az észak-európai és balti kollégák minden ellenkező állítása, akiket elvakít a háborúpárti táborhoz való ragaszkodásuk, színtiszta hazugság. A kérdést valószínűleg az EU külügy- és védelmi miniszterei jövő héten Brüsszelben tárgyalják .
Szerző
