Banánköztársaság
Az orvosi kínzások közé tartozik, amikor az áldozatot, fájdalmat és szenvedést kiváltó hírekkel sokkolják
A félelem retorikájának alkalmazása nem a jóléti rendszerek eszköztárába tartozik, mivel ott inkább fogyasztással, jóléti intézkedések lobogtatásával akarják befolyásolni a szavazókat, ellenben a félelemkeltés, a félelem állandó gerjesztése, az emberek belső félelmeire építés, a bűnbakkeresés elsősorban a gazdaságilag sikertelen, társadalmilag megosztott rendszerek elsődleges fegyvere.
Egy kis történelmi párhuzam
2017. Románia: A Katonai Ügyészség eljárást indított az 1989. december 22.-e utáni események miatt. A vádhatóság videók, levéltári és civil dokumentumok alapján megállapította, hogy az 1989. december 19.-én hatalomra került új politikai, katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében tudatos rémhírkeltéssel sok ember halálát, sebesülését, testi és lelki sérülését okozta, ezzel kimerítetve az Emberiesség elleni bűntettek ismérveit.
A tettesek előre kidolgozott terv alapján igyekeztek egy polgárháború látszatát kelteni, a televízió és a rádió bevonásával fenntartották a lakosság félelemérzetét.
Ismerős?
Itt és most
Harmadik éve roadshow-za körbe az országot a kormányzat, hogy hazánkra támadtak. A lakosság ezt hallhatta a tv-ben, a rádióban, a kormányzati és kormánypárti szervezésű lakossági fórumokon, ezt láthatta a plakátokon és ezt olvashatták a Nemzeti Konzultációs kérdőíveken.
Először „csak” Brüsszel támadt az országra, aztán egy 2015-ös cikket lobogtatva megtudtuk, hogy Soros György felbujtására, a Soros-tervet hajtja végre Brüsszel.
Hogyan vált Soros György a támadás vezéralakjává? Egyértelmű. Brüsszel, az EU szervezeteinek központja, egy arctalan, személytelen város, ezért Soros György cikkét átértelmezték, átfogalmazták, pont-pont vesszőcske készen lett a fejecske és ezzel már arcot is adtak az országot érő támadásnak.
2015-ben az Uniót érő migrációs válság megoldásának érdekében született egy döntés, amely a kötelező kvóta nevet kapta. A tagállamok közötti szolidaritás és felelősség elvének megfelelően a jelentős bevándorlót, illetve nemzetközi védelmet kérelmezőket fogadó országok tehermentesítése érdekében az egyértelműen védelemre szorulók áthelyezésének átmeneti mechanizmusát hozták meg.
Amikor hazánk belépett az Unióba elfogadta, hogy egyes hatásköröket átad az Unió intézményeinek és ezzel aláveti magát az ott született döntéseknek.
Alaptörvény E) cikk (3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
A kötelező kvótákról szóló döntés 2015. szeptember 22.-én született, a sokat emlegetett Soros cikk szeptember 26.-án. A Rendőrség Soros György cikkeivel kapcsolatos megállapítása: „a véleményét mondja el egy adott jelenség, konkrétan a migráció kapcsán, ez pedig „nem tekinthető erőszakos, fenyegetéssel járó cselekmény előkészületének.”
Mi a magyarázat arra ami az országban történik?
Leszögezhetjük, hogy sem Soros, sem az Unió nem támad az országra, nem akarja illegális bevándorlók betelepítést, nem akarja lerombolni a kultúránkat, az elért eredményeinket és nem támadja a kereszténységet.
A kérdés megválaszolásában sokat segített Navracsics Tibor oktatás, kultúra, ifjúságpolitika és sportért felelős magyar EU biztos megszólalása a Soros-terv elleni Nemzeti Konzultációval kapcsolatban:
„Én ezt a készülődő választási kampány retorikai elemének tartom.”
A Konzultáció 4. pontját maga Kövér László javította ki egy lakossági fórumon, ahol arra, hogy Soros a menekülteknek 9 Milliót adna fejenként azt közölte, valójában két év alatt 4,5-4,5 Milliót kellene a menekültek ellátására fordítani.
A Konzultáció 5. pontjával kapcsolatos, elsőfokú bírósági ítéletből: megtévesztően, összemosnak olyan fogalmakat, mint menekült, bevándorló és migráns. A „magyarázatban” az egyes kiragadott szövegrészeket úgy idézték, hogy annak az eredeti mondanivalójától eltérő tartalmat adtak.
Ha ez a két pont ilyen jelentős tévedést, csúsztatást tartalmaz, akkor a többi pontnak mennyi a valóságtartalma?
Nothing!
Tulajdonképpen mi a demokratikusnak álcázott Nemzeti Konzultáció?
Egy maffia-jellegű áltámadás a lakosság ellen, amelyet a kormányzat a hatalmának megőrzése érdekében vetett be. Támadást vizionálnak, utána azzal az ígérettel, hogy ők az egyedüliek, akik ezt a támadást elháríthatják, beseprik a „védelmi pénzt”: a lakosság szimpátiáját, támogatását, végső soron a szavazatát.
/Közben a letelepedési kötvényekkel legalább 20 ezer gazdasági bevándorlónak; kb. 2300 menekültnek vagy oltalmazottnak adtak tartózkodási engedélyt, valamint további 50 ezer török, afrikai és ázsiai bevándorlót engedtek be az országba. /
Ugyanakkor a lakosság elleni támadás hazugságával, elterelik a figyelmet a mindent behálózó kormányzati korrupcióról, a kormánytagok családtagjainak és baráti körének meggazdagodásáról. Elterelik a figyelmet az oktatás és az egészségügy helyzetéről, az egyre növekvő szegénységről, a leszakadó térségekről.
2012. évi C. törvény
Emberiesség elleni bűncselekmény
143. § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként
g) másnak súlyos testi vagylelki sérelmet okoz,
§ (3) E § alkalmazásában polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadásnak minősül minden olyan magatartás, amely magában foglalja az (1) bekezdésben írt cselekmények polgári lakosság elleni sorozatos elkövetését,egy állam vagy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében.
A kommunikációs kínzás technikája
A Hágai és további 2 Bíróság alapokmánya szerint ezt a bűncselekményt nemcsak háború idején, hanem békeidőben is elkövethetik, így ez nem kizáró ok. A támadás nem szükségszerűen fegyveres összeütközések során valósulhat meg, de történhet annak keretei között is.
A nemzetközi jogban az elkövetési módozatok között szerepel a Kínzás. A törvényszékek gyakorlatában a kínzás, olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a sértettnek súlyos fizikai vagy lelki fájdalmat vagy szenvedést okoz; az elkövetési magatartás szándékos;
Az orvosi kínzások egyik csoportjának tekintik a kommunikációs technikát, amikor az áldozatot félreinformálják, fájdalmat és szenvedést kiváltó hírekkel.
„A félelem retorikájának alkalmazása nem a jóléti rendszerek eszköztárába tartozik, mivel ott inkább fogyasztással, jóléti intézkedések lobogtatásával akarják befolyásolni a szavazókat, ellenben a félelemkeltés, a félelem állandó gerjesztése, az emberek belső félelmeire építés, a bűnbakkeresés elsősorban a gazdaságilag sikertelen, társadalmilag megosztott rendszerek elsődleges fegyvere.”
Aki rálépett a félelemkeltés útjára, az most csak szavakkal támad, de ezt a tettek követik majd.
A legtöbbet a múlt hibáiból tanulhatunk. A XX. század legnagyobb emberi katasztrófája is szavakkal kezdődött.
Mikor merik az emberek tömegesen kimondani ezt a bűntettet és hivatalosan is a hatóságok tudomására hozni?
Kis ország, kis diktatúra, benne kis diktátor nagy mellénnyel és mély csendet övező „kis” bűntett.
(Vendégszerző: Szentendrei Rozália)
Szerző
