Banánköztársaság
Azt hittem, csak hazát árulok, de úgy látszik, ennél sokoldalúbb vagyok – Napi Lendvaiság
Lendvai Ildikótól nem idegen a csípös irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most keddi gondolatát olvashatják a napi visszásságainkról.
Lendvai Ildikótól nem idegen a csípös irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most keddi gondolatát olvashatják a napi visszásságainkról.
Na, most már affektálok is….
Azt hittem, csak hazát árulok, de úgy látszik, ennél sokoldalúbb vagyok. Sajna elemi szövegértési problémáim is vannak. Nyilván én vagyok hülye, meg az értelmező szótár, meg az idegen szavak szótára. Varga Judit tudja jól. Ezt is. Mi többiek (nem véletlenül nincs köztünk egy darab igazságügyminiszter se) azt hittük, hogy az „affektál” szó azt jelenti: kényeskedik. Már gyerekkorunkban előszeretettel neveztük „affekta majomnak” a nyávogásra hajlamos barátnőket.
Ezzel szemben a miniszter az EBESZ-delegáció érkezését így kommentálta:
„A baloldal már affektál a hír hallatára”.
Ha jól értem (ami nem könnyű), olyasmit akarhat mondani, hogy az ellenzék örömködik, elégtételt érez, mert lám, az EBESZ szerint is szó férhet a magyar választások tisztaságához.
Attól félek, más szavakat is eltérően használunk….
Pl. a szeretetet. Varga Judit azt állítja,
az EBESZ-ellenőrzés „bevett szokás, rutin”, „nincs ezzel semmi gond”.
(Ez persze jó nagy hazugság: szó sincs rutinról. Ez nem a szokásos, néhány fős delegáció, hanem egy több, mint 200 fős csapat teljeskörű ellenőrzése. Ilyesmi előttünk csak egyszer fordult elő uniós országban. Meg is indokolták: fennáll a megfélemlítés, a szavazatvásárlás veszélye, aggályos a médiahelyzet és a kampányfinanszírozás.) Olyannyira rendben van minden, hogy -így Varga Judit-
„szeretettel várjuk Magyarországon az EBESZ megfigyelőit”.
Ennek megfelelően a kormány hírharsonájában, a Magyar Nemzetben Pilhál György a következőképpen taglalta túláradóan gyöngéd szeretetét:
„Ilyen teljes körű missziót legfeljebb katonai juntákba szokott vezényelni az EBESZ, esetleg emberevő vidékekre.” (Ennyit a „rutinról”.) „Ócska provokációról van tehát szó”, amelyről persze az ellenzék tehet.
Éppen ezért
„április 3-án nemcsak az amerikai porszívóügynököt és Kabul Rózsáját, hanem az EBESZ-t is visszazavarhatjuk oda, ahonnan jöttek.”
Ennyit a szeretetről. Kedves kormány, tudjátok mit, innentől szeressen titeket Varga Judit! Micsoda mázli, hogy engem ez a veszély amúgy se igen fenyegetett.
Szerző
