Balog Zoltán szerint gyűlöletkeltésben jobb a baloldal, de akkor mit csinálnak a Bayer Zsoltok?

Balog Zoltán református lelkész, országgyűlési képviselő, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012-2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője, 2003-tól a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója, majd a kuratórium elnöke. A fideszes politikussal az Index készített interjút. 

Orbánnak (mindenben)igaza van

A volt miniszter a beszélgetés elején kitért arra, a nyilvánosság előtt ritkán jelenik meg, másfél éve főállású református lelkész, visszatért az egyházi szolgálatba. A miniszterelnöki biztosság elsősorban háttérmunkát jelent: feljegyzéseket készít a miniszterelnöknek, társadalmi ügyekkel kapcsolatos vélemény formálásában segíti:

„Romaügyekben az elmúlt több mint tíz évben folyamatosan egyeztettem miniszterelnök úrral, államtitkárként, majd miniszterként is hozzám tartozott a terület. Most ez átkerült a Belügyminisztériumhoz, én pedig átadtam a feladatot Vecsei Miklósnak, aki komoly tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren.”

Szóba került, mit gondol arról, hogy a gyöngyöspatai cigányoknak megítélt kártérítés miatt sebet kapott az emberek igazságérzete:

„Ez egy ténymegállapítás. Nem örülök annak, hogy ilyen tényeket kell megállapítani. De az egészen biztos, hogy sérül az emberek igazságérzete, ha meghallják, hogy van egy önkormányzat, amelynek az évi 40 milliós költségvetésből 80 milliót kell kifizetnie valamiért, ami 2013-ban probléma volt, és nem orvosolták megfelelően – vagy talán elődeik hozták létre. Hogy ezt a miniszterelnök így tette szóvá, arról nem kérte ki a véleményemet. Én nem így beszéltem volna erről.”

Bevitt egy taslit a független magyar bíróságoknak is, követve ezzel a Fidesz narratíváját:

„Minden olyan ítélet, melynek következménye aránytalan kártérítés, joggal sérti az emberek igazságérzetét. Közben pedig ez nem lehet a gyűlöletkeltés eszköze. Én annak a pártján vagyok, hogy a megértést kell erősíteni Magyarországon. Nemcsak a cigány és a nem cigány magyarok között, hanem általában a társadalmi béke megteremtése érdekében.”

Ki a hibás, na ki, naná, hogy a sajtó

Szerinte abban talán egyetértés /?/ van, hogy azon a településen ez az ítélet sérti az emberek igazságérzetét. Különösen azok után tartja ezt annak, hogy úgy látja, jó irányba indult a szegregáció felszámolása, a kártérítési ügy pedig traumát okozott a helyieknek:

” Hogy ezt valaki szóvá teszi, és úgy teszi szóvá, hogy ebben kizárólag azokat említi meg, akik ezt a kártérítési helyzetet létrehozták, az egyoldalú. Elhangozhatott volna az is, hogy ma Magyarországon a szegregáció még mindig súlyos problémája az iskolarendszernek és az együttélésnek. Ezen nem csak a cigányok veszíthetnek.”

Talán nem meglepő -és nem is mulatságos-, hogy a volt tárcavezető úgy gondolja nem Orbán emelte országos üggyé ezt az ügyet, hanem a sajtó:

„Azt látom, hogy, ami bekerül a politika első vonalába, és amiből országos botrány keletkezik, az nem mindig segíti a megoldást, hanem inkább akadályozza. Én inkább azokat a területeket keresem, ahol segíteni lehet, akár kicsiben is, nem a nagy nyilvánosság előtt. Ebben az országban vannak másfajta világok is, mint a politikáé. „