Blogbazár
Bauer Tamás: A DK követeli….
Azt olvasom a DK honlapján, hogy pártom „azt követeli a kormánytól, hogy a nyugdíjak emelkedését kössék a reálbérek emelkedéséhez”. Tessék? Erről az elmúlt hat és fél évben – amióta a DK létezik – sosem volt szó.
A bérek és a nyugdíjak együttmozgása
a kilencvenes években volt szabály, amikor a reálbérek többször is csökkentek. Amikor azután ennek az időszaknak szerencsére vége lett, áttértünk a svájci indexálásra, amikor a bérek és az infláció átlagához igazítottuk a nyugdíjak alakulását – ennek volt a gazdaság adott helyzetében realitása. Akkor is tudtuk, hogy a magyar felnőtt népességen belül az aktívak aránya demográfiai okokból tartósan csökken, az időseké pedig – hála a hosszabbodó élettartamnak – a nyugdíjkorhatár emelése ellenére folyamatosan nő.
Ez a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben
– ahol a mindenkori aktívak befizetéseiből finanszírozzák az idősek nyugdíját – azt jelenti, hogy egyre kevesebb aktív kereső járulékbefizetéséből kell egyre több idős ember nyugdíját fizetni. A szocialisták és szabad demokraták támogatásával működő Bajnai-kormány kényszerült áttérni az inflációt követő nyugdíjemelésre, ugyanebből az okból. Ilyen körülmények között – amikor tehát egyre több nyugdíjas egyre magasabb nyugdíját kell a csökkenő számú aktív kereső járulékbefizetéséből fizetni – nincs mód arra, hogy az egyes nyugdíjasok nyugdíja az inflációnál gyorsabban emelkedjen.
Változott azóta a helyzet?
Aktív korúak, vagyis járulékfizetők százezreinek külföldre távozása miatt csak tovább romlott. Van-e realitása annak, hogy a nyugdíjak együtt növekedjenek a bérekkel? Nyilvánvalóan nincs.
Az MSZP a választási kampányban a svájci indexáláshoz való visszatérést hirdette meg, továbbá a tizenharmadik havi – bár egységes összegű – nyugellátást.
Van ennek az előttünk álló években realitása?
Nyilvánvalóan nincs. A DK most erre is rálicitál, amikor a gyors – a választási kampányt szolgáló, közgazdaságilag megalapozatlan – bérnövekedést követő nyugdíjemelést követel a kormánytól. Bevallom, meg vagyok döbbenve.
Korrekt ellenzék olyasmit kezdeményez, amit maga kormányon korábban megtett, vagy kormányra kerülve megtenne.
Ilyen ellenzéki politikát tartott indokoltnak Gyurcsány, amikor az MSZP 2010-ben nyolc év kormányzás után ellenzékbe került. Az ilyen követelésnek ehhez semmi köze. Alig vagyunk túl az elveszített választáson, így indulunk neki az újra osztályrészünkül jutott ellenzékiségnek? Nem kellene. Nem szabadna.
Bauer Tamás üzenetváltása Szabó Zoltánnal „Hülye Párt”- ügyben
Szerző
