Zuzana Čaputová fokozatosan jött fel a felmérésekben a vezető helyre. Jogvédő volt, részt vett a Progresszív Szlovákia nevű új párt létrehozásában, majd benevezett a közvetlen köztársasági elnökválasztásba.


Amikor támogatottsága erősödött, visszalépett a javára Robert Mistrík független jelölt, vegyész és vállalkozó, aki a távozó Andrej Kiska köztársasági elnökhöz hasonló pozícióból indult mint vállalkozó, a vezető kormánypárttal, a Smerrel szemben álló jelöltként.

Ettől fogva Čaputová lett a favorit

Ami meglepetés, az az, hogy több mint kétszer annyian szavaztak rá, mint a Smer által támogatott jelöltre, Maroš Šef ovi ra. (40 illetve 18 százalék.) Ez behozhatatlan előnynek tűnik a második fordulóra.
Irigykedjünk a szlovákokra?

Igen, de nem most először. A rendszerváltás kezdetén a csehek is, magyarok is eléggé lenézték a szlovákokat, akiknek úgymond nincsenek demokratikus tradícióik, akik nacionalisták, és a csehek 1992-ben örültek is a válásnak: legalább nem lesz több gondjuk az alulfejlett szlovákokkal.

Amikor a NATO elkezdte a keleti bővítést, csak Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot vették fel, Szlovákia későbbre maradt. Az EU bővítésének előkészítésekor is úgy nézett még ki, hogy Szlovákia a második körre marad. Azután a szlovákok néhány év után megszabadultak Vladimír Meiartól, reformpárti koalíciót hoztak létre Mikuláš Dzurinda vezetésével, gazdasági reformokat indítottak el, és a visegrádi országok közül elsőként vezették be az eurót, sikerrel. Két ciklus után ugyan veszített a reformkoalíció, de addigra a legfontosabb dolgokat megcsinálták, és a Fico vezette Smer sem csinálta vissza.

Lengyelország és a balti országok mellett Szlovákia a régió sikerországa lett

Abban, hogy a demokrácia és Európa mellett elkötelezett szlovákok immár másodszor nyernek meg egy közvetlen elnökválasztást, ezek után nincs semmi meglepő.

Az következik-e ebből – mármint abból, hogy a Smerrel szembenálló szlovákiai demokraták immár másodszor nyernek meg egy közvetlen elnökválasztást –, hogy jó ötlet a közvetlen elnökválasztás? Hogy érdemes a parlamenti többségtől független köztársasági elnököt választani, aki …? Előzőleg a független Andrej Kiska vállalkozónak a demokrácia és Európa mellett elkötelezett szlovákok szavazataival sikerült legyőznie magát Robert Ficót.

És mi következett ebből az elmúlt öt évben?

Szinte semmi. Minden a parlamentben és a kormányban dőlt és dől el. Amikor kialakul egy politikai válság, akkor a köztársasági elnök megszólalásával némi nyomást tud gyakorolni a kormányra, ha ez a nyomás egy irányba mutat a Pozsony főterén tüntetők nyomásával. Amíg nincs politikai válság, addig minimális jelentősége van annak, hogy mit képvisel a közvetlenül választott köztársasági elnök.
(A közvetlenül választott cseh elnök, a populista, oroszbarát Miloš Zeman minden bizonnyal többet tudott és tud ártani a cseh közéletnek, mint amennyit Andrej Kiska használni tudott, és Zuzana Čaputová majd használni tud a szlováknak.)

Azért persze Čaputová győzelmének örülhetünk. Kevés jó hírt kapunk ma a világból, ez pedig az

Néhány hónapja olvastam Bugár Béla interjúját egy szlovák portálon, ahol Bugár azt mondta, hogy azzal a reménnyel indul az elnökválasztáson, hogy bekerül a második fordulóba. Ehhez képest a tizenöt jelölt között hatodik lett, 3,1 százalékkal. Igaz, számos dél-szlovákiai magyar többségű településen második lett Čaputová mögött, sőt egyes színmagyar falvakban még első is.

Megkapta tehát a magyar választók egy részének szavazatát – de csak egy részükét. Nem volt ez siker, de megszégyenítő kudarc sem. Valószínűleg nem számolt azzal, hogy lesz olyan demokrata jelölt, akinél úgy koncentrálódnak a szavazatok már az első fordulóban, ahogy az most történt, és ő – hasonlóan az ötödik helyezett František Mikloško veterán rendszerváltó politikushoz, aki a kilencvenes évek elején házelnök is volt, és bocsánatot kért a magyaroktól a háború utáni represszióért – háttérbe szorul.

Forrás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét