Csizmadia László, a CÖF tótumfaktuma szerint nagyon régen készülnek az újabb Békemenet megszervezésére, és most úgy érzik: elérkezett az idő annak bemutatására, hogy a magyar nemzeti erők – hozzájuk adva a lengyel vendégmunkásokat és az addig toborzott ingyen Budapestre szállított turistákat – mekkora többséget alkotnak.
Aki nem orbánista, az nem része a nemzetnek?
Mint arról már írtunk határon innen és túl nagy erővel zajlik az ingyenesen utaztatott, etetett, itatott vonulók toborzása. Csizmadia László, a CÖF alapítója a Békemenet beharangozó sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten természetesen nem erről beszélt, sokkal inkább azt emelte ki, hogy
A haza, illetve a nemzeti függetlenség melletti kiállás a Civil Összefogás Fórum által március 15-ére szervezett békemenet legfőbb üzenete.
Ennek megfelelően „a melegszívű magyarokból és lengyelekből” álló menetelők „A haza minden előtt” feliratú, Kölcsey Ferenc versét idéző molinó mögött vonulnak a Bem tér, Nyugati tér, Alkotmány utca, Kossuth Lajos tér útvonalon; utóbbi helyszínen csatlakoznak az állami ünnepség résztvevőihez – közölte Csizmadia László. Megjegyezte, nagyon régen készülnek egy újabb Békemenet megszervezésére, és most úgy érzik: elérkezett az idő annak bemutatására, hogy a magyar nemzeti erők milyen többséget alkotnak.
a nemzeti szuverenitás melletti kiállás nem azt jelenti, hogy megtagadnák Európát. Ugyanakkor fordulatot látnak szükségesnek az Európai Unió vezetésében, az Európai Bizottság működésében: vissza kell adni a hatalmat a népnek
Bencsik András, a Demokrata hetilap főszerkesztője, a Békemenet egyik szervezője kiemelte:
a közelgő országgyűlési választás legfőbb kérdése, hogy Magyarország megmaradhat-e a saját útján. Ezért fontos, hogy megújult energiát adjanak egymásnak a nemzeti szuverenitás támogatói, „a szeretet és az összefogás erejével”
Bayer Zsolt publicista, aki ugyancsak rendszeres résztvevője a meneteknek, Bem József életútját felidézve arra hívta fel a figyelmet:
Bem apó a szabadságharc leverése után, törökországi száműzetésében azért tért át az iszlám hitre, mert az életét mentve csak így tudta megelőzni, hogy kiadják a cári birodalomnak.
A békemenet elindítói nem szeretnék, ha újra eljönne az az idő, amikor az életben maradásnak az iszlám hit felvétele lenne a feltétele – fogalmazott. Kitért arra is, hogy 1848/49-hez hasonlóan
megint szabadságharcot kell vívnunk. Ma azok ellen „a Brüsszelben tanyázó társadalommérnökök ellen” kell harcolni, akik meghaladottnak tartják a nemzet konstrukcióját, és egy kevert, migránsokkal feltöltött társadalmat képzelnek el. A békemenet ennek a harcnak a része
