Bevallottam: nem támogatok anyagilag terroristákat

Eleget tettem állampolgári kötelességemnek. Jó, bevallom, fenyegetve éreztem magam, mert ha nem megyek a bankba „adategyeztetni”, zárolják a számlámat és akkor miből élek?!

Terrorizmusellenes kormányrendelet

Igaz, arról, hogy menni kell, senki sem értesített. Jó, én tudtam, mert otthon vagyok a hírek világában. Ám van olyan ismerősöm, barátom, aki tőlem tudta meg, hogy erre kötelezett a kormány minden olyan magyar állampolgárt, akinek van bankszámlája, mert a kormány tudni akarja, ki támogat terroristákat. Pedig a barátaim olvassák az internetes cikkeket – de nem a kormányrendeleteket.

Szóval, elmentem a bankba, és mindent bevallottam. A nevemet, a lak- és internetes címemet, a mobilszámomat – a megfelelő okmányokkal igazolva. És aztán jött még két, meghökkentő kérdés. Az egyik, hogy van-e bankszámlám Amerikában. Töredelmesen elismertem, hogy sajnos nincs. Furcsa, hogy csak Amerika volt fontos! A kormányt az adóparadicsomok nem érdekelték. (Talán nem véletlenül…) Aztán a hölgy azt kívánta tudni, van-e a családban – sőt, a rokonságban! – politikai közszereplő. Ha csak én nem – válaszoltam –, hiszen ellenzéki újságíró vagyok.

A fenyegetés

Végül aláírattak velem több papírt. A fene tudja, melyikben mi volt. Másolatot egyről kaptam. Ebben befejezésül megfenyegetnek: ha a bevallottakban változás áll be, és én azt öt napom belül nem jelentem, felelősségre vonnak.

Szóval, remélhetőleg most már tudják az illetékesek, hogy nem támogatok anyagilag terroristákat. Azóta egy dolog foglalkoztat: ki hitte volna, hogy még mindig nem teljes Kubatov Gábor listája?! Már az is érdekli, hogy kinek a családjában, rokonságában van közszereplő?! És vajon az miért nem, hogy az illető melyik párt tagja?! Bizonyára naiv vagyok, mert nem gondoltam, hogy ekkora hatalma van…