Bulvár
„Olasz étel nem létezik, legalábbis Olaszországban nem” – Billegő paradicsomkultusz
Az olasz gasztronómiának van egy világszerte ismert és kedvelt ága az amelyiket a paradicsomkultusz, a paradicsom felhasználása határoz meg.
Az olasz gasztronómiának van egy világszerte ismert és kedvelt vonulata, amelyiket a paradicsomkultusz, a paradicsom felhasználása határoz meg. Súlyos hiba lenne azonban azt hinni, hogy ez a vonult jellemző mindenütt a mediterrán országban.
Csak semmi paradicsom olaszok vagyunk!
A valamiféle csábító paradicsomos szószban tocsogó paszta közel sem teljes Olaszország szimbóluma, hiába épül erre a világon elterjedt olasz konyhák java. Egyszerűen ez vált be leinkább naná, hogy ezt variálják.
A hagyományok
Egyes helyeken a hagyományok mindent felülírnak. Genova környékén ahová mint fontod kikötőbe tömegével érkeztek az újvilág árúi, ám mégsem tudták áttörni a környék gasztronómiájának falát.
„A genovaiak tartózkodóak, hajlamosak a családi intimitásra és a közösségre. A múltban a változásokat mindig bizonyos kételkedéssel látták, különösen a dolgozók és a középosztály részéről – ahogy az az Újvilágból származó alapanyagok bevezetésével történt.”
Mondja De Sergio Rossi, konyhafikozófus a CNN travel-nek.
Rossi szerint valójában a burgonya érkezése „sokkal fontosabb” volt, mint a paradicsomé. A burgonya megbízható táplálékot adott a szárazföld népének – a dombos, hegyvidéki kontadini (parasztok) által lakott szárazföldi területeknek –, életben tartotta őket.
Régiónként más és más
A genovain túl más régiók a paradicsomot is beépítettek jellegzetes ételeikbe –
„Mindig meglepődöm, amikor Toszkánába megyek, hogy mennyi paradicsomot használnak fel olyan ételekhez, amelyek valószínűleg [paradicsom előtti] középkori eredetűek”
– mondja Zancani, Rossihoz hasonlóan ő is a kulturális elszigeteltségnek tulajdonítja ezt. a paradicsom hiánya a ligur ételekben valójában nem hiányosság – inkább Liguria zöldségben gazdag konyhájának jele, ami azt jelenti, hogy nincs hely a show sztárjának.
Ellen példa
A világot meghódító ázsiai konyha is addig igyekezett „kedveltté” válni Európában és Amerikában, bár ez utóbbi helyen könnyebb dolga volt, mert már a nagy vasútépítések idején rengeteg kínai munkás özönlött az országba, magával hozva sajátos kultúráját ezen belül is az étkezését.
Európa viszont szinte teljesen érintetlen volt az ázsiai konyha számára egésze a múlt század 50.es 60as éveiig. Így aztán a gyors „hóditás” reményében a kínai vendéglősök ahelyett, hogy időt adtak volna vendégeiknek ételeik megkedvelésére, inkább azokat igazították a helyi igényekhez, így vesztve el gasztronómiájuk sok jellegzetességét amely teljesen felolvadt a vendéglátó ország gasztronómiájának elvárásaiba.
Ez az étel pedig éppen ellenkezőleg.
Szerző
Friss
- Orbán titkos ‘Harcosok Klubja’ kitúrta a sportlövők egyetemi bajnokságát – A BOK-csarnok letisztította a terepet
- A pollenallergiáról – mikor máskor?
- Az átláthatósági törvény szelleme és eredete
- Aki az év 20. hetében is kérdez: Juszt László és aki sosem arra válaszol: Orbán Viktor
- Menczer-matek: nem 999, nem 1001, pontosan ezer ember keccsöl Brüsszelben Ukrajna gyorsított uniós felvételén
- H, mint Huxit? – próbálkozott az újabb Orbán-talány megfektésével egy olvasója
- 333.500 sok, vagy kevés? Gombócból az előbbi, de az Orbán-szavaztatásnak csúfolt cucc esetében?
- Megfejtve az éjszakai Orbán-rejtély
- Műsorváltozás: ‘…nem előbb, mint június 8.’ – Ez az új ‘pontos dátuma’ a magyar űrhajós startjának
- Gábor György: ‘vízumot kap a dollár, anyanyelvi igazolást kérünk az eurótól? A jen nyilatkozik szexuális orientációjáról és egyéb szuverenitássértő perverzióiról mielőtt átlépi a magyar határt?’