Bulvár
„Olasz étel nem létezik, legalábbis Olaszországban nem” – Billegő paradicsomkultusz
Az olasz gasztronómiának van egy világszerte ismert és kedvelt ága az amelyiket a paradicsomkultusz, a paradicsom felhasználása határoz meg.
Az olasz gasztronómiának van egy világszerte ismert és kedvelt vonulata, amelyiket a paradicsomkultusz, a paradicsom felhasználása határoz meg. Súlyos hiba lenne azonban azt hinni, hogy ez a vonult jellemző mindenütt a mediterrán országban.
Csak semmi paradicsom olaszok vagyunk!
A valamiféle csábító paradicsomos szószban tocsogó paszta közel sem teljes Olaszország szimbóluma, hiába épül erre a világon elterjedt olasz konyhák java. Egyszerűen ez vált be leinkább naná, hogy ezt variálják.
A hagyományok
Egyes helyeken a hagyományok mindent felülírnak. Genova környékén ahová mint fontod kikötőbe tömegével érkeztek az újvilág árúi, ám mégsem tudták áttörni a környék gasztronómiájának falát.
„A genovaiak tartózkodóak, hajlamosak a családi intimitásra és a közösségre. A múltban a változásokat mindig bizonyos kételkedéssel látták, különösen a dolgozók és a középosztály részéről – ahogy az az Újvilágból származó alapanyagok bevezetésével történt.”
Mondja De Sergio Rossi, konyhafikozófus a CNN travel-nek.
Rossi szerint valójában a burgonya érkezése „sokkal fontosabb” volt, mint a paradicsomé. A burgonya megbízható táplálékot adott a szárazföld népének – a dombos, hegyvidéki kontadini (parasztok) által lakott szárazföldi területeknek –, életben tartotta őket.
Régiónként más és más
A genovain túl más régiók a paradicsomot is beépítettek jellegzetes ételeikbe –
„Mindig meglepődöm, amikor Toszkánába megyek, hogy mennyi paradicsomot használnak fel olyan ételekhez, amelyek valószínűleg [paradicsom előtti] középkori eredetűek”
– mondja Zancani, Rossihoz hasonlóan ő is a kulturális elszigeteltségnek tulajdonítja ezt. a paradicsom hiánya a ligur ételekben valójában nem hiányosság – inkább Liguria zöldségben gazdag konyhájának jele, ami azt jelenti, hogy nincs hely a show sztárjának.
Ellen példa
A világot meghódító ázsiai konyha is addig igyekezett „kedveltté” válni Európában és Amerikában, bár ez utóbbi helyen könnyebb dolga volt, mert már a nagy vasútépítések idején rengeteg kínai munkás özönlött az országba, magával hozva sajátos kultúráját ezen belül is az étkezését.
Európa viszont szinte teljesen érintetlen volt az ázsiai konyha számára egésze a múlt század 50.es 60as éveiig. Így aztán a gyors „hóditás” reményében a kínai vendéglősök ahelyett, hogy időt adtak volna vendégeiknek ételeik megkedvelésére, inkább azokat igazították a helyi igényekhez, így vesztve el gasztronómiájuk sok jellegzetességét amely teljesen felolvadt a vendéglátó ország gasztronómiájának elvárásaiba.
Ez az étel pedig éppen ellenkezőleg.
Szerző
Friss
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátsághoroszkóp, itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten