Bulvár
„Olasz étel nem létezik, legalábbis Olaszországban nem” – Billegő paradicsomkultusz
Az olasz gasztronómiának van egy világszerte ismert és kedvelt ága az amelyiket a paradicsomkultusz, a paradicsom felhasználása határoz meg.
Az olasz gasztronómiának van egy világszerte ismert és kedvelt vonulata, amelyiket a paradicsomkultusz, a paradicsom felhasználása határoz meg. Súlyos hiba lenne azonban azt hinni, hogy ez a vonult jellemző mindenütt a mediterrán országban.
Csak semmi paradicsom olaszok vagyunk!
A valamiféle csábító paradicsomos szószban tocsogó paszta közel sem teljes Olaszország szimbóluma, hiába épül erre a világon elterjedt olasz konyhák java. Egyszerűen ez vált be leinkább naná, hogy ezt variálják.
A hagyományok
Egyes helyeken a hagyományok mindent felülírnak. Genova környékén ahová mint fontod kikötőbe tömegével érkeztek az újvilág árúi, ám mégsem tudták áttörni a környék gasztronómiájának falát.
„A genovaiak tartózkodóak, hajlamosak a családi intimitásra és a közösségre. A múltban a változásokat mindig bizonyos kételkedéssel látták, különösen a dolgozók és a középosztály részéről – ahogy az az Újvilágból származó alapanyagok bevezetésével történt.”
Mondja De Sergio Rossi, konyhafikozófus a CNN travel-nek.
Rossi szerint valójában a burgonya érkezése „sokkal fontosabb” volt, mint a paradicsomé. A burgonya megbízható táplálékot adott a szárazföld népének – a dombos, hegyvidéki kontadini (parasztok) által lakott szárazföldi területeknek –, életben tartotta őket.
Régiónként más és más
A genovain túl más régiók a paradicsomot is beépítettek jellegzetes ételeikbe –
„Mindig meglepődöm, amikor Toszkánába megyek, hogy mennyi paradicsomot használnak fel olyan ételekhez, amelyek valószínűleg [paradicsom előtti] középkori eredetűek”
– mondja Zancani, Rossihoz hasonlóan ő is a kulturális elszigeteltségnek tulajdonítja ezt. a paradicsom hiánya a ligur ételekben valójában nem hiányosság – inkább Liguria zöldségben gazdag konyhájának jele, ami azt jelenti, hogy nincs hely a show sztárjának.
Ellen példa
A világot meghódító ázsiai konyha is addig igyekezett „kedveltté” válni Európában és Amerikában, bár ez utóbbi helyen könnyebb dolga volt, mert már a nagy vasútépítések idején rengeteg kínai munkás özönlött az országba, magával hozva sajátos kultúráját ezen belül is az étkezését.
Európa viszont szinte teljesen érintetlen volt az ázsiai konyha számára egésze a múlt század 50.es 60as éveiig. Így aztán a gyors „hóditás” reményében a kínai vendéglősök ahelyett, hogy időt adtak volna vendégeiknek ételeik megkedvelésére, inkább azokat igazították a helyi igényekhez, így vesztve el gasztronómiájuk sok jellegzetességét amely teljesen felolvadt a vendéglátó ország gasztronómiájának elvárásaiba.
Ez az étel pedig éppen ellenkezőleg.
Szerző
Friss
- ‘Mire várunk, miniszter úr?’ – érdeklődött 43 nap türelmi idő után Karácsony Gergely a témafelelős Lázár közszolgánál
- Lázárék vitára bocsátották, de nagy oddssal fogadható, hogy újabb gyorsforgalmi utak válnak fizetőssé
- Dr. Kunetz Zsombor: protokoll, amely a hiánygazdaság vezérelt passzív eutanáziára kényszeríti az orvosokat
- Semjén közszolgának kedden éjjel sem jött álom a szemére és ‘benyújtott’…
- Búcsú, meghalt a világsztár
- Ha Orbán Viktor megjelenik a Magyar Tudományos Akadémián, tiltakozásul a résztvevők számottevő része elhagyja a termet
- ‘Nincs hova hátrálni’ – Élőben az Erzsébet hídról – Frissítve a rendőrség reakciójával!
- Gáspár Győző tengelyt akasztott Magyar Péterrel
- Szintet lépett az Újpest-Fradi gyűlölködés? – Ismét meggyalázták Benedek Tibor vízilabdázó emlékfalát
- A javak jellegének megváltozása