Boldog Új Évet Kívánok! Nem neked: Magyarországnak

Nem akarnék ünneprontó lenni, de nem hagyhatlak tudatlanságban, ezért meg kell, hogy jegyezzem: egyszer minden történet véget ér. A vezérek sorsa, hogy elbuknak. Mennek maguktól, mert belátják, hogy nincs tovább. Küldik őket, ha nem veszik időben észre, hogy vége.

Jönnek az újak, a trónkövetelők. Akik már most is szép számmal gyülekeznek az árnyékodban. Ugrásra készen várják, hogy veled, az örök és megbonthatatlannal, történjen valami.
Gulyás? Lázár? Rogán? Melyikük lesz a Nemzeti Együttműködés Brutusa?

Hangosan ki nem mondanák, amiről éjjel-nappal álmodoznak. Mocskos és perverz férfiálmaik vannak. A hatalomról szólnak, ami még a szexnél is izgatóbb.

Nem is igazi férfiember az, aki nem mer nagyot álmodni.

Egyikük sem államférfiúi alkat, de a Párt vezetőjének bármelyikük megteszi. Hol van kőbe vésve, hogy egy párt vezetőjének államférfinek kell lennie?
Illene, meg jó is volna persze, de a politika nem így működik.

Talán éppen te mondtad Vezérem, de lehet, hogy valamelyik alkutyád, hogy a jófiúk elbuknak. Csak mellékesen, és tényleg nem azért, hogy elkeserítselek: a rosszak hatalma sem tart örökké.

Szavamat ne felejtsem: Boldog Új Évet Kívánok! Nem neked: Magyarországnak.

Erzsébet-utalvány, 4 tételben