Gyerekek, irány a legvidámabb barakk! – Nem rózsaszín álvalóságot kell teremteni

Járványként terjed a hazai iskolák körében a boldogság. Már nyolcvanezer diák tanulta meg, hogyan is kell azt csinálni. Vagy úgy csinálni, mintha… A boldogságórák kapcsán egymásnak esett a program fővédnöke és a hazai pedagógiai pszichológia meghatározó szakértője. A hetek óta tartó szócsata egyelőre döntetlenre áll. Mindeközben újabb és újabb iskolák csatlakoznak a boldogrobot-gyártó projekthez.

Gyerekem, a „Boldogrobot”

Önkéntes alapon csatlakozhatnak az oktatási intézmények a „Boldog Iskolák” címet viselő programhoz. Bagdy Emőke pszichológus professzor asszony régóta dédelgetett álma megvalósulni látszik. A fővédnöksége alatt futó projekthez eddig 350 iskola, ötezer pedagógus és nyolcvanezer diák csatlakozott.

A Jobb Veled a Világ Alapítvány

2014-ben indította a pozitív pszichológia kutatásaira épülő „Boldogságóra programot”. A fővédnök,

Bagdy Emőke megfogalmazása szerint céljuk, hogy a „boldogságoktatást” bevigyék az iskolafalak közé, hogy kiegyensúlyozottabbnak, sikeresebbnek és elégedettebbnek lássuk a jövő nemzedékét.

„Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élménygazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet.

Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válhatnak.”

Hungarikum

A pedagógiai pszichológia meghatározó szakértőjének nem volt túl őszinte a mosolya, amikor hírét vette a hungarikumnak számító kezdeményezésnek. Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa gyorsan lehűtötte a kedélyeket. Nem kevesebbet állít, mint, hogy

„mi leszünk ismét a legvidámabb barakk. És a gyerekek, amikor kikerülnek a szürkésítőből, akkor már tudják, hogyan kell elfogadni az elfogadhatatlant. Kivéve persze azt a néhányat, akik pszichiátriai diagnózist kapnak, mert elutasítják, hogy az a dolguk az életben, hogy kövessék az utasításokat.

„Boldogságóra Csapat”

Gyarmathy Éva úgy fogalmaz, hogy a „Boldogságóra Csapat” nyilván abban hisz, hogy meg kell tanulni elviselni a rosszat, és ebben tud segíteni például a boldogságóra. Alaposabban megismerve a programot, talán még az eredeti sarkos véleményénél is határozottabb álláspontot osztott meg a minap a hvg.hu-n:

Nem rózsaszín álvalóságot kell teremteni, hanem a valóságot megismerni, mert akkor tudunk jobbítani. Pótszerekkel el lehet altatni, de pótszerekkel alkotni nem lehet. A boldogságóra pótszer a mai magyar iskolában.

Hozzáteszi azt is, hogy például a dán és finn gyerekek nagyon boldogok. Olyan boldogok, hogy akár boldogságórákat is lehetne tartani nekik, azt is kibírnák, mert sokkal kevesebb tanórájuk van, alig kell otthon tanulniuk, és a tanítás amúgy is személyre szabott, tehát gyorsan fejlődnek, sikeresek.

És Gyarmathy Éva látni véli a nem túl boldog jövőt is.

Úgy véli, hamarosan eljöhet a Mátrix ideje, és döntenünk kell: a kék vagy a piros pirulát választjuk? A kék segít, hogy boldog tudattalanságban azt gondoljuk, hogy ez a világok legjobbika. A piros megmutatja a valóságot. Akarjuk-e látni a valóságot, vagy boldogok a lelki szegények, és különben is, hagyjatok békén a politikával?

A kék pirula a vonzóbb, mert egyszerűsíti az életet.

Jelenleg hazánk lakosságának majdnem a fele a kormánymédia által alkotott kék valóságban él. Nem tudja, hogy nem egyéni pech, hogy hónapokig kell várnia, hogy szakorvoshoz jusson, és hogy a gyereke nem azért bukik meg másodszor is, mert buta és lusta, vagy mert Soros György.

Az alternatív magyar valóságban, ha nem lenne Soros György és bandája, minden rendben lenne. Előbb-utóbb még a viharos időjárást is sikerül rájuk fogni, ami megnyugtató, hiszen megint csak nem kell semmit tenni.

Nyomják Krahácsot.

Még jó, hogy van egy szuper, megbízható országvezetés, amely megvéd minket, így nyugodtan röföghetünk! Hozzáteszi azt is:

A Boldogságórák Csapata nyilván lelkes és jóindulatú szakemberekből áll, de ez kevés, vagy sok, mert mint tudjuk, a pokolba vezető út kövezete is ilyesmiből készül.

A szócsata jelenleg döntetlenre áll. És közben újabb és újabb iskolák állnak be a sorba. Vagy a csatasorba?

Kapcsolódó

Veszélyes lehet az egyik legdivatosabb pszichoterápiás módszer