Botrány! Budakeszi Illényi Katicával verte szét a díszpolgárság eszményét

Ha a kedves olvasó a kezével most eltakarná a cikk címét, kitalálná-e valaha is, hogy csekély értelmű, de helyi polcokon lekvárként trónoló fideszesek melyik település díszpolgári címére jelölték egy szép napon Illényi Katicát?

Kétlem.

„Kedves Kollégák! Illényi Katicát javaslom, aki az egész világon nagy elismertségnek örvend, nézzétek meg a felvételeit a You Tub on. (sic!) Nem tudom, miért nem hívjuk meg közreműködésre önkormányzati rendezvényen, ha ráér, biztosan eljön. Egy új hangszert is népszerűsít: tehremin, ami varázslatosan működik, a kéz érintése nélkül.
Köszönettel: Bakács Bernadett.”
(Bölcsész, kulturális alpolgármester.)

Pont 12 perccel a spontán jelölés után ez a szintén spontán javaslat született:

„T. Címzettek! Nem beszéltünk össze Dettikével, de magam is Illényi Katicát javaslom! Világszerte elismert nagyszerű művész, teljesen rászolgál a díszpolgári címre. Korábban már két alkalommal is jelölték, de akkor más jelölteket részesítettünk előnyben. Most itt az ideje, hogy kitüntessük a művésznőt.
Üdv. Ohr Alajos alpolgármester”

Most már szabad nézni a címet!

Budakesziről beszélünk, ahol a két fideszes alpolgármester adta nevét – mások, jobb ízlésűek nem tették – az előre lezsírozott ügyhöz: Illényi legyen a város díszpolgára.
De vegyük végig azt, hogyan csapta be a város vezetése a városért valóban tevékenykedőket, a jelölőket, illetve magukat a jelölteket, a közösséget.

A helyi rendelet a következőket mondja ki:

„Budakeszi Díszpolgára cím adományozható annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak, aki valamely jelentős eredményt hozó munkájával, egész életművével a város fejlődése, hírnevének öregbítése érdekében kiemelkedő tevékenységet végzett és példamutató emberi magatartása miatt egyébként köztiszteletben áll.”

(Erre indokolással ellátott javaslatot is kell tenni. Mint látjuk, ma már a „lécci, lécci!” is elég.)
Tehát: egész életművével a város fejlődését szolgálta, hírnevét öregbítette, stb.!

Sajnálatos, hogy még a végsőkig elvakult fideszes potentátok sem tudtak egyetlen félmondatot sem felmutatni arról, hogy Illényi Katica miért pont Budakeszi és nem Balmazújváros vagy Gógánfa díszpolgára legyen. Ezt meg sem kísérelték. Hiszen a művésznő a világon semmi példamutatót nem nyújtott egyetlen városnak sem, pláne nem – hírneve öregbítése érdekében – egész életművével Budakeszinek. Azt meg, hogy véletlenül pont Budakeszin vett magának házat – mert megtehette –, az ott élők többsége talán még ma sem tudja.

Budakeszi díszpolgári címére a civilek – a valódi jelölés szabadságának lehetőségével átverve – egyébként csupa érdemdús helyi lokálpatriótát jelöltek, akik a kiírásnak megfelelően életüket, a maguk munkásságát szentelték a városnak. Őket lealjasító arányban már az „elődöntőben” kiszórták. Így megalázták a jelölőket épp úgy, mint a jelölteket.
Illényit egyetlen „civil” sem jelölte. Miért is tette volna? Még a saját szomszédainak sem jutott eszébe. Naná!

Ma már minden politika iránt érdeklődő úgy tudja Budakeszin, hogy Illényit „felsőbb utasításra” – elsősorban Csenger-Zalán Zsolt, a Budakeszin tavaly csúnyán elvert, ezért tíz körömmel kaparó fideszes országgyűlési képviselő nyomására – kellett győztesnek kihozni. És – trarámmm! – sikerült!

(A pártfegyelem működik ugye, pláne, ha az illető októbertől is szeretne valami lenni. Nehéz napok nekik ezek, nyilván sok mindennel be kell(ett) még szennyezniük magukat a kézben tartható pártbizalomért…)

Némiképp árulkodón a művésznő menedzsere (mások szerint férje is) fogalmazott – aki természetesen szintén jelölte Illényit a címre. Írja: egyébként egy csomó potyajegyet adott a budakeszi zeneiskolásoknak (meg, mint értesültünk: még többet a Fidesz és a város azon potentátjainak, akik sznobok és fukarok, így hálásak a végtelenségig). Vagyis bevásárolta magát, ahogyan mifelénk mondják.

Ez – Illényi bőkezű állami támogatásai fényében – azért kevéssé megkönnyezendő jótékonyság.

De jöjjön a mindent elsöprő lényeg, a varázsige:

„Munkássága alapján, valamint keresztény-polgári értékrendjével és életvitelével példaként állítható Budakeszi polgárai számára is” – írja a menedzser.

Magyarul: egy szalmaszálat nem tett odébb azért a városért, ahol mindössze a ruháit tartja, esetleg helyi fellépései után a számlát kiállítja, de jó kormánypárti…

A Kisszabó Gábor menedzser által írott laudáció slusszpoénja, ami végre tényleg díszpolgári címre predesztinálja védencét:

„Tájékoztatom, hogy az Illényi Katica tulajdonában álló IKP Music Nonprofit Közhasznú Kft. is Budakeszi székhelyű vállalkozás, valamint KATA-s egyéni vállalkozó előadóművészként is Budakeszi székhellyel és adóilletőséggel rendelkezik.”

Ingyenjegyet osztogat más pénzén, adóilletősége van neki, kormánypárti is. Őszintén: maradhat ordó nélkül?

Budakeszi fideszes és utánfutó vezetői-képviselői

tehát így hekkelték meg a díszpolgár-választás gyönyörű eszményét, amelynek azért a helyi lokálpatrióta – nem kis részt jobboldali – közösség sem annyira örül. De ez legyen majd október 13. tanulsága.

Mindenesetre riasztó az is, hogy az egyik legérzékenyebb városi döntést megalapozó, fentebb idézett bizalmaskodó előterjesztések – amelyek műfaját azért illene komolyan venni – ilyen középiskolás nívón és rettenetesen buta tartalommal (okosságot a hivatal még ma sem ad), a hivatali rendet, formalitást magasról letojva születnek, ráadásul ezek így kerülhettek testületek elé! Ez a színfalak mögé nem látó választók cinikus hátbaröhögése. Mi folyhat még ott, kérdezhetnők…

A civilek legalább nem bratyizva, fölényeskedve, az „úgyis tudod, hogy tudom, hogy ez lesz, nem kell ide semmi” – stílusban nyújtották be javaslataikat. (Az eredményt lásd föntebb.)

Törvényesség

Fogalmam sincs, hogy van-e felsőbb szerv, amely szankcionálhatja, esetleg megsemmisítheti a döntést, ha egy testület saját rendelete szövegével tételesen ellentétes határozatot hoz. Abban viszont nincs kétségem: megmagyarázni itt mindig, mindenki, mindent tud.

Bakács és az „új hangszer”

A nevezett fideszes kulturális(!?) alpolgármester, Bakács Bernadett szerint a theremin „új hangszer”, amit a művésznő megszólaltat. Ha egy cseppet is megérintené „szakterülete” és tényleg ennyire ájultan csodálja Illényi Katicát, tudhatná: a theremin épp idén ünnepli századik születésnapját. De ha nem, a Google is a barátja – ha tudja használni. (Szellemi szégyen ellen ez azért jó orvosság lenne – már, ha valakit egyáltalán zavar, hogy vidáman csinál hülyét magából.)

Németh Szilárd lélekben Csíksomlyón, testben Illényi Katicával múlatta az időt