Banánköztársaság
Bruck András: az igazság visszavétele – Egy szakadéknak van legmélyebb pontja, a nemzeti bajok súlyosbodásának nincs
Meddig tarthat az Orbán-rendszer leépülése? Tulajdonképpen bármeddig, a rezsim fennállásának utolsó napjáig. Egy barlangnak vagy szakadéknak van legmélyebb pontja, a nemzeti bajok súlyosbodásának nincs.
- Kiírni a miniszterelnök közösségi oldalára, hogy „a meló soha nem érhet véget”, aztán titokban lelépni Indiába, mi, ha nem a leépülés egy formája?
- Átadás helyett elkobozni a Tisza Párt intézeti gyerekeknek szánt karácsonyi ajándékait egy tízes skálán a rosszindulat és bosszú melyik foka?
Teljesen mindegy. Egyik becstelenségből a másikba – az első perctől ez a rezsim működési módja
A huszadik századi diktátorok és diktatúrák prototípusát megalkotó Lenin a sokadik agyvérzésébe halt bele; utolsó éveiben kövekkel dobálta a számára elviselhetetlenül zajos pacsirtákat, míg a keze le nem bénult. A nemzetgyilkos Mao Ce-tung is nyomorultul, a beszédképességét is elvesztve távozott. Az ugyancsak tébolyult Sztálinra pedig a földön, a saját vizeletében fekve, haldokolva találtak rá – mindhárman a kommunizmus hősei voltak. Na és Kádár János is szinte megbomlott elmével ment el.
Nem lehetséges, hogy a bűneik, a bűntudatuk fordult ilyen brutálisan ellenük?
Bűnök
Azok szemében, akik előidézték Magyarország leépülését, valamennyi állami szektor lezüllését, a forint tönkretételét, az a szó, hogy bűn, a maga három betűjével csupán egyet jelent a kéj és mámor iránti csillapíthatatlan szenvedéllyel. A héten Rogán Antallal, a bűnözői pályáját polgármesterként az V. kerület kirablásával kezdő miniszterrel voltak tele a világlapok. Az USA helyettes államtitkára a magyar kleptokrácia olyan alakjaként jellemezte őt, mint aki
„hivatali hatalmával visszaélve jogtalanul gazdagítja saját magát és cimboráit, ekképp megkárosítva az országot és saját polgártársait”.
És nyilván nem az a napi 3.5 millió forint szúrta az amerikaiak szemét, amennyiért a kabinetminiszter tavaly nyáron egy elnöki lakosztályt bérelt Londonban. A kormány most abban bízik, hogy Donald Trump majd orvosolja a bajt, leveteti őt erről az igazi ötcsillagos bűnözőknek fenntartott listáról. Vagy megteszi, vagy nem, de ha igen, attól sem Tóni, sem főnöke, a miniszterelnök nem válik Assisi Szent Ferenccé. Akár még elszántabbá is válhatnak. Egyetlen dolog vethet véget tündöklésüknek: a Tisza Párt választási győzelme. Addig csak az árak, az adók, a nyomorgók száma és persze a miniszterelnöki család, na meg Rogán és cimboráinak a vagyona fog nőni. Az őket hajtó szenvedély csak megállítható, nem gyógyítható.
Tavaly januárban a Fidesz 50 százalékon állt, a Demokratikus Koalíció 11-en:
az ország száguldott az ötödik kétharmad, a végső kilátástalanság, kiúttalanság felé.
Most a Fidesz 40 százalék alatt van, a Tisza meg 40 fölött és Magyar Péterék tovább erősödhetnek.
Persze ezt is el lehet rontani, az ellenzéknek bőséges tapasztalata van ebben. A halott(párt)siratók görcsbe rándult ujjaikkal igyekeznek minél több embert maguk mellé lerántani a sírvilágba. Viselkedésük az értelem megerőszakolása. Nem tudni, mekkora a táboruk, csak remélni lehet, hogy kicsi. Kiheverhetetlen csapás volna, ha az autokrácia leghűségesebb támogatói, mindenekelőtt a falvak kispénzű nyomorultjai mellett épp ezek az „ellenzékiek” mentenék meg a rezsimet.
Bűnök
Miniszterelnökünk fizetése az idén úgy tíz százalékkal, havi hétmillió forintra nőtt, ami szinte pontosan megegyezik a brit miniszterelnök fizetésével. Viktor nem szégyenlős. És ha saját magán nem is spórol, nyugdíjas honfitársain annál jobban: ők a vég nélkül és drasztikusan dráguló gyógyszer- és élelmiszerárak közepette aligha lesznek kisegítve azzal a pár ezer forinttal, amit a napokban odalöktek nekik. Eközben a miniszterelnök úr a múlt év utolsó napján egymilliárd euró EU-támogatásról is inkább lemondott, csakhogy ne kelljen semmit igazítania nagy gonddal kiépített elnyomó és bűnöző rendszerén.
Veszni hagyott egymilliárd eurót, aminek pedig ezer helye lett volna, aztán, mint aki jól végezte a dolgát, elment pihenni Indiába… Itt tényleg minden az övé. Az is, amit elvesz, és az is, amit nem, mert akkor épp ahhoz fűződik személyes érdeke. Ördögi.
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk
Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. Ahogy egy magasrangú amerikai tisztviselő Észak-Korea létének egyetlen értelmét abban látja, hogy a Kim-családnak legyen kiken uralkodnia, ha szégyenkezve is, el kell ismernünk, hogy mi, magyarok hasonló funkciót töltünk be: Magyarország az Orbán-család svédasztala, amelyről a családtagok azt és annyit vesznek el, amennyihez kedvük van. De a legfelfoghatatlanabb, hogy mindezt magától értetődőnek tekintik, alighanem soha nem gondoltak bele, hogy ennek egyszer vége is lehet. Igaz, egy éve ilyenkor én se gondoltam.
Na és vajon az ő bűneik kíméletesek lesznek velük?
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Friss
- Emberi történetek a Los Angeles-i tűzvészből, Jennifer Garnertől
- Bruck András: az igazság visszavétele – Egy szakadéknak van legmélyebb pontja, a nemzeti bajok súlyosbodásának nincs
- Az sokakat megmozgat, hogy hány lábujja van Orbánnak, közben simán átlépünk egy életéért küzdőn
- Terror elsőszámú célpontja Izrael – Kődobálásoktól, a rakétázásokig több mint 18 ezer támadás 2024-ben
- Habony Árpádot a grúzok sem a két szép szeméért csípik
- Perintfalvi Rita: amikor az őrültek kapnak a kezükbe hatalmat, akkor van csak ok igazán a pánikra
- A Heim Pál kórház összes -4, azaz négy darab!- műtüdő berendezésén kritikus állapotú kisgyerekeket tartanak életben – Mi lesz az ötödikkel?
- Hungarikum 2025 Magyarországáról: a NER-ben 1 szavazat üt 51-et
- Munkában a Lázár-miniszérium: Istenkém, hát elírták a napot. Meg a hónapot. Meg az évet, de a többi rendben van….
- Magyar György: lehet zárkából vezetni egy önkormányzatot?