Gépnarancs

Budapest felszabadítására, ha már a kitörés napját így megünnepelték

Erzsébet híd

A Vörös Hadsereg közel 80 ezer fős vesztesége nagyobb volt a fővárosban, mint a lakosságé, valamint a német és magyar védők áldozatainak együttes száma. 1945. február 13-án véget ért Budapest ostroma és a főváros német megszállása. Emlékezünk erre is becsülettel és tisztelettel!

Szemtanuktól való:

„Buda ostroma – nem tudom, hogy meddig tartott 1686-ban vagy 1849-ben, de – 1944-45-ben nekünk hosszú volt a Pasaréten. Karácsony estéjétől február közepéig vesztegzár alatt, villany, gáz, telefon, s ami a legrosszabb: víz nélkül, s persze éhkoppon, mégiscsak túléltük. A hidaink mind a Dunában, még a Lánchidat sem tudta megmenteni valaki. Éjjel-nappal hallottuk az ágyúszót, bombázást. Elképzeltük, hogy mekkora lehet a pusztítás. De amit aztán később az ember a szemével látott, azt nem tudta előre elképzelni. Házsorok, terek, utcák tűntek el, város helyett hóba-sárba-földbe taposott romok, hullák, dögök, roncsok mindenütt.

Mindenkinek az volt az első és legtermészetesebb gondolata, hogy hagyjuk itt azonmód ezt az egészet, és építsünk valahol másutt, lejjebb vagy feljebb a Dunán, egy városalapításra alkalmasabb helyen – ahol például a hidak nem futnak neki meredek hegyoldalaknak – egy új fővárost.

 Csakhogy mielőtt ezt az első gondolatot elgondolhattuk volna, már mindenki fogott egy ásót, lapátot, csákányt, szerszámot, és nekiállt, parancsszó, megszervezés és – igazán – gondolkozás nélkül, eltakarítani hullát, dögöt, törmeléksivatagot, olyan lendülettel és elszánt életkedvvel, hogy a város, főnix-madarunk, mégiscsak és megint egyszer újraszületett hamvaiból”. Ottlik Géza – Próza – Magyar Elektronikus Könyvtár

Moszkva nem Berlin

„A magyar főváros stratégiai jelentősége ismert volt barát és ellen­ség előtt egyaránt. Csak a nézőpontok voltak különbözők. Budapest helyzetét és jövőjét másként látták az önfeláldozó magyar hazafiak, és másképpen a hazaáruló horthysták és a nyilas bérencek. Másként ítélték meg Budapest helyzetét és jövőjét Moszkvában, mint Berlinben.” VÁGVÖLGYI TIBOR — HINORA SÁNDOR – Tanulmányok Budapest Múltjából – EPA

A nézőpontok a megemlékezésben is különbözőek. Orbán hiába kérte a belügyet, mégis felvonultak a Kapisztrán téren azok, akik 2006-ban köztörvényes balhékat provokáltak, izomagyú, arcukat eltakaró senkiháziak masíroztak a várban, emlékezve a budapesti eseményekre. Csak éppen erről a mai napról feledkeztek el sokan!  Pedig ez is volt legalább annyira emlékezetes, mint az a bizonyos „becsület” nap!

A szélekről

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

http://varosikurir.hu/nem-tanul-nem-szorong-pszichopata-csapatepito-trening-betyarseregnel/

About Author

Szólj hozzá!