Ami fontos…
Ahogy manapság, úgy a múltban sem volt kifizetődő dolog felkerülni Juszt László célszemélyeinek listájára. Ha valaki, vagy valami beküzdi magát a névsorba, biztos lehet afelől, hogy az egykori televíziós mindig rajta tartja a szemét és azonnal reagál. Csütörtök lévén itt a friss kérdéssor a pénteki Orbán-kinyilatkoztatást személyesen celebráló sajtómunkásnak.
Lassan itt lenne az ideje megérteni az ellenzéki oldal választóinak és a hangulatukat nagyban befolyásolni tudó megszólalóknak is, hogy a 2022-es választáe egy esetben hozhatja el a kormányváltást: ha elfogadják a köz döntését és egyemberként állnak az előválasztáson a legtöbb szavazatot begyűjtő Márki-Zay Péter mögé. Nincs itt az ideje a hergelésnek, a gyűlölködésnek, a széthúzásnak, ugyanis egy a cél!
Az orbáni kotta…. Abba most nem mennék bele, hogy önjelölt váteszekkel, és más messiásokkal lassan Dunát lehet rekeszteni. Látom, ez egyfajta (újabb) nemzeti sporttá kezd válni. Aki lát egy mikrofont – az még jobb, ha a végén még kamera is van – a maga szerény visszahúzódó módján közli az elképedt nagyérdeművel, hogy
Túl sok drága, zenész dezsvérem, dj, technikus, road, fényes, hangos, zeneiparos sajnos nemigen reagált érdemben tegnapi posztomra, pedig elsősorban nekik
Csak most nem a pocakos katonákat pécézte ki magának. Azt mondta: Egy tetovált volt. De a többi rendben volt. A